Hidegháború a hazai fronton: A középkori design lágy ereje

Olvasói vélemények

A könyv a hidegháború kulturális frontjának izgalmas feltárását mutatja be, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió hogyan használta fel a hazai designt és a fogyasztói kultúrát propagandatevékenységében. Rávilágít a modernizmus fejlődésére az építészetben és a belsőépítészetben, a társadalomra gyakorolt hatásaira, valamint a fogyasztói társadalom és a politikai ideológia közötti feszültségekre ebben a korszakban.

⬤ Elgondolkodtató és közérthető írás
⬤ jól kutatott, számos elsődleges és másodlagos forrással
⬤ egyedülálló perspektívát kínál a hidegháború történetére a design szemszögéből
⬤ nagyszerű vizuális elemeket tartalmaz
⬤ osztálytermi beszélgetésekre ösztönöz.

Néhány fotó túl kicsi, és lehetne színes; az építészettörténetben járatlan olvasók számára talán sűrű lehet.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Cold War on the Home Front: The Soft Power of Midcentury Design

Könyv tartalma:

Az 1959-es moszkvai Amerikai Nemzeti Kiállításon a napsárga elektromos készülékek egy modellházban történő bemutatása közepette Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök és Richard Nixon amerikai alelnök a gazdasági rendszereik előnyeiről vitatkoztak. A hidegháború egyik jellegzetes eseményét, a rögtönzött konyhai vitát széles körben úgy tekintik, mint a propagandaháború nyitó csetepatéját arról, hogy melyik szuperhatalom tud jobb életszínvonalat biztosítani polgárai számára. Ahogy azonban Greg Castillo a Cold War on the Home Front című könyvében bemutatja, ez a vita és maga az amerikai nemzeti kiállítás valójában egy évtizedes ideológiai csata csúcspontja volt, amelyet hűtőszekrényekkel, televíziókkal, nappali lakosztályokkal és panelházakkal vívtak.

A Hidegháború a hazai fronton című könyv az első alapos története annak, hogyan használták ki a hazai környezetet a kapitalizmus vagy a szocializmus felsőbbrendűségének népszerűsítésére a vasfüggöny mindkét oldalán, és feltárja az amerikai kormányzat taktikáját, amellyel a szovjet blokk polgárait a legmodernebb fogyasztási cikkekkel próbálta elcsábítani, valamint a kommunista párt reakcióit. 1950-től kezdődően az amerikai külügyminisztérium Nyugat-Berlinben olyan lakáskiállításokat szponzorált, amelyeket kifejezetten a kelet-berlini lakosok vonzására terveztek, és amelyek modernista berendezésű álomotthonokat mutattak be, amelyek a nyugati fogyasztó-polgár életstílusának idealizált vízióját mutatták be. Válaszul a kelet-németországi párthatóságok szocialista lakáskiállításokat rendeztek, amelyek célja a művelt proletariátus otthonideáljának felidézése volt.

Castillo szorosan követi a versengő fogyasztói kultúrák közötti, az 1950-es években kiéleződő rivalizálás menetét, és arra a következtetésre jut, hogy a kommunizmus végső bukásához hozzájárult, hogy a szovjet blokk nem tudta beváltani azt az állítását, hogy képes a nyugati áruk és életszínvonal utánzására. A Cold War on the Home Front a közelmúltban titkosítás alól feloldott kormányzati dokumentumoktól kezdve a háztartási folyóiratokon át a népszerű szépirodalmi művekig terjedő forrásmozaikot felhasználva a Cold War on the Home Front a század közepi modernista stílusról és annak politikai felhasználásáról a hidegháború hajnalán egy új, érdekes perspektívát nyújt.