A Highpoints című könyvében Eitan Zoltán egy egyetemes dallamjelenséget - a dallamcsúcsot - vizsgálja a nyugati repertoárokban a tizennyolcadik századi galant zenétől a huszadik századi expresszionizmusig. Eitan kemény statisztikai elemzéssel vizsgálja a dallamcsúcsokhoz kapcsolódó ritmikai, dallami, harmóniai és dinamikai konfigurációkat Haydn, Chopin és Berg zenéjében, három, egymástól határozottan eltérő zenei karakterű zeneszerzőnél.
Ez az empirikus vizsgálat szolgál kiindulópontként Eitan számára a dallamformák szerkezeti és kifejező funkcióinak feltárásához ezekben a különböző zenei anyagokban. A dallamkontúr egyre nagyobb figyelmet kap a pszichológusok, zeneelméleti szakemberek és etnomuzikológusok részéről, részben azért, mert a funkcionális hangszínkapcsolatokkal ellentétben a dallamkontúr a hallási mintázatok univerzális aspektusa, és erősen kapcsolódhat az érzékelés ősi, természetes aspektusaihoz.
Azzal, hogy a szerző a hangmagasság-szintaxis vagy a hagyományos forma helyett erre az elemi aspektusra összpontosít, újszerű betekintést nyújt az általa tárgyalt egyes zeneszerzők munkásságába, valamint újszerű megközelítést nyújt a zenei stílus és stílusváltás tágabb értelemben vett kérdéseihez. A Highpoints empirikus eredményekre támaszkodva a dallamgesztus és a szintaxis mint a stílus, a stílushatárok és a stílusváltás különálló, független dimenzióinak megvitatásával zárul.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)