Értékelés:
A „Hillbilly Maidens, Okies and Cowgirls: Stephanie Vander Wel „Women's Country Music, 1930-1960” című könyve a nők jelentős, de gyakran figyelmen kívül hagyott hozzájárulását vizsgálja a countryzene színpadán 1930 és 1960 között. Vander Wel alapos tudományos elemzést nyújt a női művészekről, hátterükről és hatásukról a túlnyomórészt férfiak által uralt iparágban, miközben a társadalmi és történelmi összefüggéseket is összefonja. A gazdag történetmesélés és az énekes előadások részletes leírása arra hívja az olvasót, hogy mélyebben foglalkozzon a zenével.
Előnyök:⬤ Átfogó és részletes feltárást nyújt a nők szerepéről a countryzenében a megadott időszakban.
⬤ A zenetörténetet összekapcsolja a társadalmi-kulturális kontextussal, így fokozva az olvasó megértését.
⬤ Kiemeli a kevésbé ismert női művészeket a híres nevek mellett, így megadva nekik a megérdemelt elismerést.
⬤ A szerző tudományos háttere ellenére is hozzáférhető és magával ragadó írói stílus.
⬤ Az énekes előadások magával ragadó leírása, amely az olvasót a zene meghallgatására ösztönzi.
⬤ A tudományos hangvétel nem biztos, hogy minden alkalmi olvasónak tetszeni fog, aki inkább az újságírói stílust kedveli.
⬤ Elsősorban néhány női művészre összpontosít, és esetleg kihagy másokat, akik szintén jelentős hozzájárulást nyújtottak.
⬤ A történelmi kontextus nehézkes lehet azok számára, akik nem ismerik a korszakot vagy a tárgyalt témákat.
(2 olvasói vélemény alapján)
Hillbilly Maidens, Okies, and Cowgirls: Women's Country Music, 1930-1960
Az 1930-as évektől az 1960-as évekig a countryzene virágzó népszerűsége az innovatív női művészek új generációjára irányította a figyelmet. Ezek az egyének énekesnőként, zenészként és előadóként még akkor is utat törtek maguknak, amikor az iparág olyan címkékkel korlátozta potenciális népszerűségüket, mint a woman hillbilly, singing cowgirl és honky-tonk angel.
Stephanie Vander Wel a countryzene aranykorának hátterében olyan művészek karrierjét vizsgálja, mint Patsy Montana, Rose Maddox és Kitty Wells. A rádiós, filmes és televíziós felvételeket és szerepléseket elemezve összekapcsolja az előadásokat valós és elképzelt helyszínekkel, és megvizsgálja, hogy a zene hogyan teremtett új utakat a női hallgatók számára a nyílt terep, a honky-tonk és az otthon elképzeléséhez.
A zene megragadta azokat a feszültségeket is, amelyeket a nők éreztek a földrajzi zavarokkal és a gazdasági bizonytalansággal szembenézve. Miközben a klasszikus dalok és a szívből jövő előadások enyhíthették a szorongásokat, a téma kiemelte a nők ambivalens viszonyát az iparosodáshoz, a középosztály biztonságához és a nőiességről alkotott elképzelésekhez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)