Értékelés:

Christian Ingrao „Believe & Destroy: Intellectuals in the SS War Machine” című könyve mélyrehatóan vizsgálja, hogyan racionalizálta értelmiségiek egy csoportja a náci rezsimben és annak kegyetlenkedéseiben való részvételét. Bár alaposan kutatott és éleslátó, kihívást jelentő olvasmány, amely nem biztos, hogy minden közönségnek tetszeni fog. A szerző az emberi természet sötét oldalát és a náci párt ideológiai alapjait tárja fel, értékes történelmi elemzést nyújtva, ugyanakkor a sűrű tudományos stílus és az elbeszélő szerkezet egyes olvasókat elidegeníthet.
Előnyök:⬤ Alaposan kutatott és jól dokumentált.
⬤ Értékes betekintést nyújt a német értelmiség és a náci ideológia közötti kapcsolatba.
⬤ A náci rezsim kulcsfiguráinak tetteit emberi oldalukról mutatja be.
⬤ Rávilágít arra, hogy a művelt emberek hogyan követhetnek el atrocitásokat.
⬤ Magával ragadó viták olyan témákról, mint a náci retorika és az erőszak igazolása.
⬤ Rendkívül sűrű és akadémikus írásmód; nehezen olvasható.
⬤ Hiányzik a világos narratíva, ami zavaró lehet az olvasók számára.
⬤ Francia nyelvből fordították, ami fordítási problémákat okozhat.
⬤ Néhány kritikus megjegyezte, hogy nem sikerült teljes mértékben feltárni a tettek mögött meghúzódó egyéni motivációkat.
⬤ Nem ajánlott a témában való előzetes háttérismeretekkel nem rendelkező alkalmi olvasóknak.
(33 olvasói vélemény alapján)
Believe and Destroy: Intellectuals in the SS War Machine
Nyolcvanan voltak. Fiatalok, okosak és műveltek voltak; alig múltak harmincévesek, amikor Adolf Hitler hatalomra került.
Jogi, közgazdasági, nyelvészeti, filozófiai és történelmi egyetemi tanulmányaik révén ragyogó karriert futottak be. Úgy döntöttek, hogy a Harmadik Birodalom elnyomó szerveihez csatlakoznak, különösen a Biztonsági Szolgálathoz (SD) és a náci párt elit védelmi egységéhez, az SS-hez. Elméleteket gyártottak és megtervezték húszmillió, állítólag „alsóbbrendű” fajhoz tartozó ember kiirtását.
Legtöbbjük az Einsatzgruppen néven ismert félkatonai halálosztagok tagja lett, és több mint egymillió ember lemészárlásában vett részt. Christian Ingrao széles körű levéltári kutatásokra alapozva meséli el a Nagy Háború e gyermekeinek megragadó történetét, középpontba állítva az aktivisták, tudósok és barátok hálózatát, amelyben mozogtak, és tanulmányozza, hogyan képzelték el a háborút és az „ellenségek világát”, amely szerintük fenyegette őket.
Feltárulnak politikai elkötelezettségük mechanizmusai, valamint a nácizmusban és a tömeggyilkosságokban játszott szerepük. Ennek az úttörő tanulmánynak köszönhetően most már megérthetjük, hogyan jutottak ezek az emberek arra a hitre, amit hittek, és hogyan váltak ezek a meggyőződések ennyire pusztítóvá.
A nácizmus története, mutatja Ingrao, a hiedelmek története is, amelyben egy hatalmas katonai gépezet összefonódott személyes élményekkel, lelkesedéssel, szorongással, utópiával és kegyetlenséggel.