Hip-Hop Japan: A rap és a kulturális globalizáció útjai

Olvasói vélemények

A könyv vegyes kritikákat kapott, egyes olvasók értékelik alapos kutatását és lényeglátó tartalmát, míg mások kritizálják szószátyárságát és a világosság hiányát, különösen tudományos célokra.

⬤ Alaposan kutatott, kiválóan megírt
⬤ érdekes betekintés a populáris kultúrába és a japán hiphop történetébe
⬤ egyes antropológiaórák kötelező olvasmányának számít.

⬤ Túlságosan szószátyárnak és áttekinthetetlennek tartották
⬤ nem ajánlott néprajzi ismertetők írásához
⬤ egyesek bizarrnak vagy egyszerűen nem találták hasznosnak a főiskolai kurzusokhoz.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hip-Hop Japan: Rap and the Paths of Cultural Globalization

Könyv tartalma:

Ebben az élénk etnográfiában Ian Condry értelmezi Japán vibráló hip-hop szcénáját, elmagyarázva, hogyan sajátítják el és alakítják újra a tokiói klubokban és stúdiókban azt a zenét és kultúrát, amely a világ másik felén született.

A japán hip-hop különböző aspektusait megvilágítva Condry bemutatja, hogyan fejezik ki az önmagukat "sárga B-Boys"-nak nevező "yellow B-Boys" a "fekete kultúra" iránti elkötelezettségüket, hogyan ötvözik a szamurájok alakját amerikai raptechnikákkal és gengszterképekkel, és hogyan versengenek az underground művészek a popikonokkal az "igazi" japán hip-hop meghatározásáért. Kitér arra, hogy a rapperek hogyan manipulálják a japán nyelvet a rímek és a ritmikus flow elérése érdekében, és hogy a japán női rapperek hogyan küzdenek azért, hogy megtalálják helyüket a férfiak által uralt műfajban.

Condry különös figyelmet fordít az emceek üzeneteire, figyelembe véve, hogy rapjeik hogyan foglalkoznak olyan témákkal, mint Japán oktatási rendszere, a japán szexipar, az iskolai udvari gyilkosokká vált tizenéves zaklatók, vagy akár a terrorizmus elleni háború amerikai kezelése. Condry több mint 120 hip-hop előadáson vett részt Tokióban és környékén, több tucat stúdiófelvételen vett részt, és interjúkat készített rapperekkel, zenei cégek vezetőivel, zenei boltok tulajdonosaival és újságírókkal. A japán művészek hangját a hip-hop előadásainak helyszínein - amit a zenészek és a rajongók a szcéna genba-jának (tényleges helyszínének) neveznek - elhelyezve, felhívja a figyelmet a kulturális globalizáció kollaboratív, improvizatív jellegére.

Azt állítja, hogy a hip-hopot Japánban kezdetben nem a nagy médiavállalatok nyomása, hanem az alulról jövő kapcsolatok és az egyéni előadók vonzása hozta létre és népszerűsítette. Zeebra, DJ Krush, Crazy-A, Rhymester és egy sor más művész teremtette meg a japán rapet, előadásról előadásra.