Értékelés:
Ez a könyv kritikusan vizsgálja a buborékként ismert híres gazdasági eseményeket, köztük a tulipánmániát, a Mississippi-buborékot és a déltengeri buborékot, és érvel az „irracionális túláradás” hagyományos narratívája ellen. A szerző, Peter Garber történelmi és közgazdasági elemzések segítségével megcáfolja az ezeket az eseményeket övező mítoszokat, azt sugallva, hogy inkább racionális gazdasági alapok, mint tömeghisztéria vezérelte őket. A könyv hangvétele egyszerre tudományos és magával ragadó, bár kritikák érik sűrű írásmódja és a formális tudományos szigor hiánya miatt.
Előnyök:⬤ Új nézőpontot nyújt a széles körben megvitatott történelmi buborékokról, a gazdasági alapokat használva támogatásként.
⬤ Részletes kutatásokat és meglátásokat kínál, amelyek megcáfolják az elterjedt mítoszokat, és ezáltal javítják az olvasó megértését e gazdasági jelenségekkel kapcsolatban.
⬤ Hiteles szerző írta, aki komoly tudományos és szakmai referenciákkal rendelkezik.
⬤ A gazdaságtörténet és a piaci viselkedés iránt érdeklődők számára is lebilincselő.
⬤ Az írásmódot egyes kritikusok túl tudományosnak és nehezen olvashatónak tartják.
⬤ A narratíva vagy a történet hiánya miatt az alkalmi olvasók számára kevésbé lebilincselő.
⬤ Egyes kritikák megemlítik, hogy a meglévő szakirodalomhoz képest nem mutat be új felismeréseket.
⬤ Nem alkalmas a gazdasági elméletek átfogó tudományos feldolgozását vagy formális modellezését kereső olvasók számára.
(10 olvasói vélemény alapján)
Famous First Bubbles: The Fundamentals of Early Manias
A közgazdasági és pénzügyi szakzsargon számos színes kifejezést tartalmaz a piaci eszközárakra, amelyek ellentmondanak minden ésszerű gazdasági magyarázatnak. Ilyenek például a "buborék", a "tulipánmánia", a "lánclevél", a "Ponzi-rendszer", a "pánik", az "összeomlás", a "csordás" és az "irracionális túláradás".
Bár egy ilyen kifejezés azt sugallja, hogy egy esemény megmagyarázhatatlanul tömeges, valójában azt jelenti - állítja Peter Garber -, hogy inkább megragadtunk egy majdnem üres magyarázatot, minthogy erőfeszítéseket tegyünk az esemény megértésére. Ebben a könyvben Garber piaci alapokon nyugvó magyarázatokat kínál a három leghíresebb buborékra: a holland tulipánmániára (1634-1637), a Mississippi-buborékra (1719-1720) és a szorosan kapcsolódó déltengeri buborékra (1720). Leginkább a tulipánmániára összpontosít, mivel ez az az esemény, amelyet a legtöbb modern megfigyelő egyértelműen őrültnek tart.
Összehasonlítva a kezdetben ritka XVIII. századi hagymák árcsökkenésének mintázatát a XVII.
századi hagymákéval, arra a következtetésre jut, hogy a ritka hagymák rendkívül magas ára és gyors csökkenése a normális árképzési magatartást tükrözi. A Mississippi és a Dél-tengeri buborékok esetében leírja az ezekben az epizódokban szerepet játszó eszközpiacokat és pénzügyi manipulációkat, és azokat piaci fundamentumoknak állítja be.