Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.
Az első nehézséget az jelenti, hogy az elmúlt százötven évben a "zsidó" kifejezést két nagyon különböző módon használták.
Hogy jobban megértsük ezt az újdonságot, képzeljük magunkat vissza 1780-ba. Akkoriban e kifejezés jelentése mindenki számára egybeesett azzal, amit maguk a zsidók saját identitásuk konstitutív alapjának tekintettek.
Ez az identitás alapvetően vallási volt; ráadásul a vallás előírásai a zsidók társadalmi és magánéletének minden aspektusát szabályozták egymás között és a nem zsidókkal való kapcsolataikban, a mindennapi élet legapróbb részleteiig. Egy zsidó számára gyakorlatilag elképzelhetetlen volt, hogy egy nem zsidó otthonában akár csak egy pohár vizet is igyon. Ezt a helyzetet egy kettős folyamat változtatta meg, amely Hollandiában és Angliában kezdődött, Franciaországban a forradalom idején és a példáját követő országokban folytatódott, és végül a XIX.
század modern monarchikus államaiban is elterjedt: mindezekben az országokban a zsidók számos és fontos egyéni jogot (és egyes esetekben teljes jogegyenlőséget) szereztek; és megszűnt az a bírói hatalom, amelyet a zsidó közösség gyakorolt tagjai felett. Meg kell jegyezni, hogy ez a két fejlemény egyidejűleg történt, és hogy a második -- bár kevéssé ismert -- még fontosabb, mint az első.