Hisztéria: A felkavaró történelem

Olvasói vélemények

A „Hisztéria: Andrew Scull: The Disturbing History című könyve a hisztéria összetett történetét tárja fel, részletesen bemutatva a hisztéria kialakulását, társadalmi következményeit és az ezzel az állapottal diagnosztizált személyek kezelését. A szerző megvizsgálja a hisztéria gyökereit a nemi dinamikában és a modern orvostudományban betöltött ellentmondásos státuszát, így a könyv elgondolkodtató olvasmány.

A könyv jól megalapozott, és lenyűgöző történelmi áttekintést nyújt a hisztériáról, összekapcsolva azt a nemek, az orvostudomány és a társadalmi normák tágabb témáival. Az orvosi háttérrel nem rendelkező olvasók számára is hozzáférhető, és elgondolkodtató kérdésekkel foglalkozik a hisztéria természetéről és kezeléséről. Ráadásul az olvasók könnyen olvashatónak és vizuálisan vonzónak találták a kompakt kötetet. Számos kritika kiemelte a hisztéria évszázadokon átívelő átalakulásának és a diagnózisokat befolyásoló társadalmi körülmények éleslátó vizsgálatát.

Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyv időnként túlságosan klinikai jellegű lehet, és az orvosi terminológia alapszintű ismeretét igényelheti. Néhány kritika megemlítette a kulcsfontosságú témák hiányát, például a hisztériához kapcsolódó vibrátorok feltalálását, amely egyesek szerint fontos része a történelemnek. Továbbá, bár a könyv széles történelmet ölel fel, néhány olvasó úgy érezte, hogy bizonyos területeken, például a viktoriánus korszak hisztériához kapcsolódó szexuális összetevői tekintetében nem elég mélyreható.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hysteria: The Disturbing History

Könyv tartalma:

Úgy tűnik, a tizenkilencedik század tele volt hisztérikus nőkkel - vagy legalábbis így diagnosztizálták őket. Hol vannak most? Maga a betegség már nem létezik.

Andrew Scull ebben a lenyűgöző beszámolóban a hisztéria történetét meséli el - egy olyan betegségét, amely nem az orvosi erőfeszítések, hanem a növekvő megértés és a kulturális változások révén tűnt el. Általánosabb értelemben felveti azt a kérdést, hogy miként keretezik a betegségeket, és hogyan változnak a betegségről alkotott elképzelések a történelem során. A hisztéria hátborzongató története lenyűgöző olvasmány.

Charcot klinikáin a „hisztérikus” betegek szexualizált pózokban mutatkoztak, és a látogató szakemberek között volt Sigmund Freud is. Scull tárgyalja a hisztéria eszméjének eredetét, a neurológiai megközelítés John Sydenham és mások által történő kidolgozását, a hisztéria mint divatos állapot, valamint a 17. századtól kezdve a hisztéria terjedését.

Egyesek sajátosan angol betegségnek tekintették, „Anglia nagyobb civilizációjának és kifinomultságának természetes velejárójának”. A betegek többsége nő volt, és a betegséget a női biológiával hozták összefüggésbe, ami néhány hátborzongató „kezelést” eredményezett. Charcot és Freud voltak a betegség természetének meghatározásában kulcsszerepet játszó szakemberek.

Érdekes módon azonban a betegség az első világháború idején nemet cserélt, amikor a gyakran gránátsokkban szenvedő férfi hisztérikusokat is brutális „kezeléseknek” vetették alá. Ezt követően a „betegség” visszaszorult és végül eltűnt, legalábbis szakmai körökben, bár enyhébb elemei megmaradtak, például poszttraumás stressz-zavar néven átminősítve.