Hit az időkre: Az árnyékból a csodálatos fénybe

Eredeti címe:

Faith for the Times: From the Shadows into the Marvelous Light

Könyv tartalma:

Nemzetünk jelenleg a megosztottság egyedülálló és veszélyes időszakát éli, amely a hitközösségekre is kiterjed. Egyedülálló abban az értelemben, hogy a hit kérdéseit számos világi és egyházi forrás használja fel nemzetünk megosztottságának további kihasználására, és veszélyes, mert ha nem ellenőrzik, nemzetünk polgárháború felé haladhat.

A "Hit az időkre" először is leírja azokat a politikai, társadalmi és polgári kérdéseket, amelyek elősegítik a megosztottságot nemzetünk hitközségeiben. A leírást követően a megosztottságot gyógyító módszerekről esik szó, amelyeket a Washington D. C. környéki különböző hitközösségekben eltöltött több mint harminc év szolgálata során szerzett anekdoták és tapasztalatok támasztanak alá.

A megosztottság nemzetünkben többféleképpen létezik, de ebben az írásban a három területre, a politikai, a társadalmi és a polgári területre általánosítjuk őket. Korunkban az a legaggasztóbb, hogy ezek a megosztottságok a nemzetünk hitközségeiben meglévő számos megosztottsággal párosulnak. A hit típusai között mindig is voltak megosztottságok, és a történelem során számos konfliktus alakult ki közöttük. Úgy tűnik azonban, hogy az ezredforduló óta, a 2001. szeptember 11-i New York-i támadásokkal kezdődően, az egyes nagy hitek, például a kereszténység, a judaizmus és az iszlám közötti konfliktusok kiéleződtek. Mi több, az evangéliumi keresztény közösség felgyorsult politikai polarizációjával az evangélikus egyház felekezetek közötti szakadékok is nőttek.

Az írás első részében a szerző leírja nemzetünk megosztottságát, és azt a szerepet, amelyet a hit játszott ebben a megosztottságban. Ehhez egy olyan technikát vesz kölcsön, amelyet Dávid használt a zsoltárok írása során az "árnyékok" kifejezéssel. A szerző ezt a kifejezést a "hit árnyékaként" alkalmazza annak illusztrálására, hogy hitünk hogyan befolyásolja politikai, társadalmi és polgári életünk megnyilvánulásait. Az írás 1. részének célja, hogy feltárja a nemzetünkben lévő megosztottság összetettségét, és azt, hogy a hit hogyan hat kölcsönhatásba ezzel a megosztottsággal.

A 2. részben a szerző azzal foglalkozik, hogyan lehet a megosztottságot a hit által megszüntetni. Ebben az írásban nincs olyan szemfényvesztés, amely azt sugallná, hogy egy olyan nagy és sokszínű nemzet, mint a miénk, egyesíthető lenne ezzel az egy írással. De a szövegben megjelenik egy olyan bizalom azzal kapcsolatban, hogy Isten mit tett a szerző hitbeli útja során, amely lehetővé teszi, hogy ezeket a szavakat és gondolatokat megírjuk, mint olyasmit, amin elgondolkodhatunk, és talán szikrát gyújtunk, hogy elkezdjük a nemzetünk számára szükséges gyógyulási folyamatot.

Az olvasót arra hívjuk, hogy fogadjon el egy új hitbeli beszélgetést. Egy olyan hitre, amely inkább arra összpontosít, hogy mi a közös bennünk más hívő emberekkel, mint arra, hogy mi választ el bennünket. Ez a szenvedély a szerzőben egy olyan hitbeli utazás miatt született meg, amelyet nem ő választott, hanem a tapasztalata.

A katolikusnak nevelt szerző fiatal felnőttként tért át a protestáns hitre. Több felekezeten keresztül, a hit tapasztalatai által, az eredmény egy olyan hit és szenvedély lett, amely az emberekre Istenért, nem pedig egy adott felekezetért akar hatni. Az olvasó meghívást kap, hogy csatlakozzon a szerzővel együtt a hit eme ünnepéhez.