Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv olyan fejezetek gyűjteményét mutatja be, amelyek kritikusan foglalkoznak a közösségi episztemológiákkal és a vallásfilozófia kapcsolódó témáival. Bár nem egy gördülékeny elbeszélés, és időnként kihívást jelent követni, éleslátó elemzéseket tartalmaz, különösen Jonathan Edwards és az eredendő bűnről vallott nézeteinek tárgyalása során.
Előnyök:A könyv hatékonyan bírálja a közösségi episztemológiákat, és megelőlegezi a narratív etika kortárs vitáit. A Jonathan Edwardsról szóló fejezetet emeljük ki, amely különösen gazdag elemzésben és elgondolkodtató érvekben a személyes identitásról és az eredendő bűnről.
Hátrányok:A könyv narratív szerkezete nem koherens, ami időnként megnehezíti a fejezetek közötti összefüggések átlátását. Bizonyos érvek, különösen az eredendő bűnre és a pillanatnyi létezés következményeire vonatkozó érvek olyan összetett kérdéseket vetnek fel, amelyek nem feltétlenül oldódnak meg kielégítően.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Faith and Understanding
Könyv tartalma:
Augustinustól kezdve a filozófusok és teológusok nemcsak a keresztény hit tartalmának meggyőző megfogalmazását érezték szükségesnek, hanem magának a hitnek az ésszerűségét is filozófiai szempontból meg kell védeniük. A Hit és megértés az első könyvhosszú tanulmány a "megértést kereső hit" programjáról és az ebből fakadó központi kérdésekről - a hit és az értelem viszonyáról, a természetes teológia állításairól és az Isten látására való törekvésről.
Az első részben Paul Helm e témák általános tárgyalását nyújtja, igyekezve mind a vita kontextusba helyezésére, mind a hit, az ész és a megértés kapcsolatáról szóló kortárs filozófiai vitákba való bekapcsolódásra. A második rész öt esettanulmányt tartalmaz, amelyek a hagyomány meghatározó alakjainak munkásságát illusztrálják.
Ezek között szerepelnek Augustinusnak az időről és a teremtésről, Anselmnek az ontológiai érvelésről és az engesztelés szükségességéről, Jonathan Edwardsnak a személyes identitás természetéről, valamint Kálvin Jánosnak és a sensus divinitatisnak a feldolgozása, arra összpontosítva, hogy a kortárs református episztemológia miként hivatkozik Kálvinra. A vallásfilozófia egyik állandó témájának modern feldolgozását nyújtva ez a könyv világosan megírt bevezetés a témába.
