
Credit Method Compatibility and Constraints under EU Law: An Analysis of the Case Law of the CJEU
Mivel az Európai Unió (EU) tagállamai igyekeznek fellépni az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás (BEPS) ellen, ugyanakkor elkerülik az EU belső piacának új akadályait, például a kettős adóztatást, a külföldi adójóváírásként is ismert jóváírási módszer az egyik alapvető eszköz ebben az egyensúlyozásban, ugyanakkor számos uniós jogi kihívást és kérdést vetett fel. Ez a felbecsülhetetlen értékű könyv - az első alapos tanulmány a kreditmódszer kialakításának uniós jogi korlátairól - kijelöli azokat az uniós jogi határokat, amelyeken belül a tagállamoknak mozogniuk kell, amikor ezt az adókedvezményt alkalmazzák.
Első alkalommal kerülnek szisztematikusan meghatározásra és elemzésre azok az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott ügyek, amelyek közvetlenül vagy közvetve érinthetik a kreditmódszert és annak főbb elemeit, annak érdekében, hogy kiderüljenek azok a jogi megállapítások és elvek, amelyek meghatározzák azokat a körvonalakat, amelyeken belül a tagállamok manőverezhetnek a kreditmódszer EU-kompatibilis megközelítéseinek mérlegelése során. E célból a könyv többek között a következőket kínálja:
⬤ a hitelmódszer történeti jogi fejlődésének átfogó tanulmányát;
⬤ a jóváírási módszer fő jellemzőinek áttekintése, figyelembe véve a különböző jogi és szakpolitikai megfontolásokhoz igazodó opcionális, változó elemeket, mint például a jóváírási korlát (maximálisan jóváírható összeg);
⬤ a kreditmódszer fő jellemzőire vonatkozó, az EUB alapvető szabadságokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatából eredő jogi korlátozások elemzése, figyelembe véve a mérföldkőnek számító ügyek és fogalmak (pl. Schumacker, semlegesítés) hatását;
⬤ a jóváírási módszer típusától (közvetlen, közvetett, beszámítás) és a jóváírási módszer jellemzőjétől (pl. hitelkorlátozás, hitelátvitel) függő uniós jogi következmények; és.
⬤ példák, amelyek világosan és tömören szemléltetik a jóváírási módszer alapvető működését, valamint néhány fő számítási és uniós jogi kérdést.
A szerző doktori disszertációja, amelyen a könyv alapul, elnyerte a Wolfgang Gassner Tudományos Díj 2020 és az Európai Adóügyi Doktori Dolgozat 2020 díjat.
A kreditmódszer és az uniós jog kapcsolatának időszerű, átfogó és gyakorlatias tanulmányaként ezt a könyvet az adóügyekkel foglalkozó ügyvédek és más szakemberek, valamint a nemzetközi és az európai adójog területén tevékenykedő adópolitikusok és egyetemi oktatók egyaránt örömmel fogadják majd.