Hitler és én

Olvasói vélemények

A könyv lenyűgöző betekintést nyújt a náci párt és Hitler felemelkedésébe, különösen Otto Strasser szemszögéből. Bár néhány anekdota szórakoztató és elgondolkodtató, a recenzált kiadás jelentősen szenved a rossz szerkesztéstől és a számos tipográfiai hibától.

Érdekes és lebilincselő tartalom a náci pártról és Hitler felemelkedéséről, néhány humoros és megdöbbentő anekdotával, amelyek elgondolkodtatóak.

A kiadás rosszul szerkesztett, tele van elgépelésekkel és hibákkal, és úgy tűnik, hogy rosszul szkennelték, ami frusztráló olvasási élményt eredményez.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hitler and I

Könyv tartalma:

HITLER ÉS ÉN by OTTO STRASSER TARTALOM: A NÉMET ÜST A BURGERBRAUI ÖSSZEESKÜVŐK HITLER MEGÍRJA MM KAMPF AZ EMBER HITLER A HITLERIZMUS KONTRA STRASSERIZMUS NYÍLT HARC AZ ÁRULÁSON ÁT A HATALOMIG A GESTAPO A SARKAMBAN A NÉMET VÉRFÜRDŐ HITLER, EURÓPA MESTERE A JÖVŐ HITLER ELŐSZÓ AZ ANGOL KIADÁSHOZ 1939. november 9-én kora reggel a világot megdöbbentette a Hitler elleni merényletről szóló hír, amelynek alkalma a müncheni Burger braukellerben tartott hagyományos összejövetel volt.

A felelősséget a náci propagandisták rám, mint a Fekete Front vezetőjére és a brit titkosszolgálatra hárították. Az ilyen vádakra nem érdemes válaszolni. Az incidensnek egészen más jelentősége volt: ez volt a jele Hitler háborúja második szakaszának megnyitásának.

Az első szakasz a lengyelországi hadjárat volt, amelyet Hitler és vezérkara pusztán rendőri akciónak tekintett, amelyet a nyugati hatalmak elleni békeoffenzíva kísért.

Ennek az offenzívának a váratlan kudarca határozta meg Hitlert, hogy a háborút nyugaton villámgyőzelemmel fejezze be. Ebben a háborúban egyetlen célja van: megsemmisíteni Nagy-Britannia hatalmát.

Franciaország csak másodlagos szempont, Belgiumhoz hasonlóan csak ugródeszkaként fontos. De ahhoz, hogy Nagy-Britanniát térdre kényszerítsék, hatékony blokádra van szükség, amelyet a csapatok partraszállása követ, és amelyet a Buckingham-palotából diktált béke koronáz meg. A Franciaországgal való béke természetes következményeként következne, és Hitler, mint Európa császára, elérte volna a világuralom felé vezető első lépcsőfokot.

A Nagy-Britannia elleni kettős katonai és gazdasági támadáshoz nélkülözhetetlen tengeralattjáró- és légi bázisok biztosítása érdekében Hitler Hollandia megszállása mellett döntött. Nem számolt nagy katonai ráfordítással, és bízott abban, hogy Belgium semleges marad, és így megakadályozza a szövetségesek hatékony segítségét. Az inváziót 1939.

november 12-re tervezték, a müncheni robbantást pedig egy-két nappal korábban rendezték meg, hogy felkeltsék a közvéleményt a hűtlen Albion ellen. A nyugati hatalmak diplomáciájának, és még inkább saját felvilágosult önérdekének volt köszönhető, hogy november n.

és isten napján Belgium bejelentette, hogy invázió esetén Hollandia oldalán harcol, és ezzel megnyitotta az utat a szövetségesek által az Alföldnek nyújtott segítség előtt. A kisebb háború tervét tehát el kellett vetni. Ehelyett egy nagyobb háborút kellett vállalni, ami szükségszerűen több hónapos előkészületet igényelt.

Az első lépés Dánia és Norvégia lerohanása volt, hogy biztosítsák az Északi-tenger keleti partvidékét, és megvédjék Észak-Németországot egy brit ellentámadástól.