Hitler utolsó tanúja: Hitler testőrének emlékiratai

Olvasói vélemények

Hitler utolsó tanúja: Rochus Misch Hitler testőrének emlékiratai egyedülálló nézőpontot nyújt Adolf Hitler utolsó napjairól, egyik legközelebbi munkatársának szemszögéből megírva. A könyv érdekes anekdotákkal, Hitler személyiségének megismerésével és a Führerbunkerben a második világháború vége felé zajló élet részleteivel szolgál. Megjegyzendő azonban, hogy az emlékiratból hiányzik a mélység Hitler jellemének és tetteinek tágabb értelemben vett következményeinek elemzésében.

A könyv első kézből származó beszámolót nyújt a jelentős történelmi eseményekről, könnyen olvasható, és új betekintést nyújt a Führerbunkerben zajló mindennapi életbe. Misch őszinte ábrázolása Hitler személyiségéről árnyalt képet ad, egyensúlyt teremtve a diktátor kegyetlensége és a lágyabb személyes vonásai között. Az elbeszélés magával ragadó, és ritka elsődleges információforrást kínál a náci belső körről.

A kritikusok rámutatnak, hogy a könyvből hiányzik a kritikai mélység Hitler tetteivel és a holokauszttal kapcsolatban, mivel Misch úgy mutatja be magát, mint aki nagyrészt politikamentes és nincs tisztában a szélesebb körű atrocitásokkal. A németről angolra történő fordításban néhány pontatlanságot is megfigyeltek, és az írásmódot a szigorúbb elemzést kereső olvasók számára társalgási jellegűnek vagy történelmi súlyt nélkülözőnek tűnhet.

(371 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hitler's Last Witness: The Memoirs of Hitler's Bodyguard

Könyv tartalma:

Miután az 1939-es lengyelországi hadjáratban súlyosan megsebesült, Rochus Mischt meghívták Hitler SS-testőrségébe. Ott szolgált a háború végéig Hitler testőreként, futárként, rendfenntartóként és végül kommunikációs főnökként.

A Berghoff-teraszon figyelte, ahogy Eva Braun pártokat szervez; megfigyelte Heinrich Himmlert és Albert Speert; és 1944. július 20-án, a Hitler elleni merényletet követően lehallgatta a Berlinből a kelet-poroszországi főhadiszállásra irányuló telefonbeszélgetéseket. A vége felé Mischt az utolsó hívekkel együtt a Führerbunkerbe vonták be.

A vereség közeledtével a bunker kapcsolótábláját kötelességének megfelelően továbbra is ő irányította, még azután is, hogy Hitler öngyilkosságot követett el. Misch magánemberként ismerte Hitlert, és az ő pozíciója a feltétlen lojalitás volt.

Emlékiratai intim képet nyújtanak a Hitler közvetlen közelében töltött életről és a bunker mélyén töltött végtelen órákról; és új betekintést nyújtanak a katonai eseményekbe, például Hitler kezdeti érzéseibe, miszerint a 6. hadseregnek ki kellene vonulnia Sztálingrádból.

Misch nem sokkal halála előtt új bevezetőt írt ehhez az angol nyelvű kiadáshoz.