Hitler vad kanárija: A dán ellenállás története a második világháborúban

Olvasói vélemények

A „Hitler vad kanárija” című könyv a második világháború alatti hihetetlen és szervezett dán ellenállási mozgalmat mutatja be, részletesen ismertetve a különböző szabotázsakciókat és a dán zsidók megmentését. A recenzensek dicsérik a könyv izgalmas történetvezetését és informatív jellegét, bár néhányan aggodalmukat fejezik ki az idézetek és az áttekinthetőség hiánya miatt egyes részeknél.

A könyv jól kutatott, lebilincselő, és részletes beszámolót nyújt a dán ellenállásról. Sok olvasó az elolvasása után inspirálva érzi magát, és büszke dán örökségére. Dicsérik a bátorságról és az ellenállás szervezett erőfeszítéseiről szóló lenyűgöző elbeszélései miatt. Az írásmódot lebilincselőnek és informatívnak írják le.

Számos kritika megemlíti az idézetek és hivatkozások hiányát, ami csökkenti a könyv mint történelmi szöveg hitelességét. Egyesek a szerkesztés és a történetvezetés következetlenségeit tartják frusztrálónak. Panaszkodnak az apró és halvány nyomtatásra is, ami megnehezíti az olvasást.

(27 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hitler's Savage Canary: A History of the Danish Resistance in World War II

Könyv tartalma:

Adolf Hitler kijelentette, hogy a megszállás után Dánia "mintaprotektorátussá" válik. Winston Churchill eközben azt állította, hogy az (akkor) négymillió lakosú kis ország "a szadista gyilkosok kanárija" lesz. Végül egyiknek sem lett igaza.

Bár ellenállási szervezetük lassabban tudott széles körben hatékony taktikát kifejleszteni, mint más megszállt országokban, a dánok a szövetségesek kezdeti segítsége nélkül olyan ellenállási mozgalmat hoztak létre, amely állandó bosszúságot okozott a tengelyhatalmaknak. Idővel a dán ellenállás, a Modstandsbev gelsen, nem szelíd kanári volt, hanem veszélyes és bátor ragadozó madár, amely nem volt hajlandó ketrecbe zárni magát.

A nácikkal szembeni dániai ellenállásnak nincs párja: 1945-ig huszonhatmillió illegális újság jelent meg; a partokon rádiós irányítóberendezéseket állítottak fel a szövetséges repülőgépek számára; hajójáratok közlekedtek Svédország, Dánia és Nagy-Britannia között; egy hírügynökség belső információkkal látta el a szövetségeseket; a német hajók nem tudtak kijutni a kikötőkből; a csapatokat pedig a vasutak és légi bázisok szabotálása hiúsította meg. Hihetetlen, de szinte a teljes zsidó lakosságot, mintegy 7000 embert, biztonságba szállították Svédországban. Megdöbbentő a dánok önzetlen bátorsága, amikor a kollaboráció könnyű lehetőség lett volna.

Egy kis ország hősiességének és bátorságának története izgalmas olvasmány, és valódi betekintést nyújt egy megszállt nép gondolkodásmódjába.