Hobohemia: True Stories of Poverty and Struggle in early 20th Century Chicago
A Hobohemia az 1920-as és 1930-as évek Chicagójában élő különböző elszegényedett és marginalizált csoportokat mutatja be, és ezek a beszámolók együttesen a városi USA társadalomtörténetét alkotják. Frank Orman Beck sem túlságosan szimpatikus, sem kritikus beszámolóiban nem törekszik arra, hogy értékeléseit tárgyilagosan, tényszerűen fogalmazza meg.
Azt, hogy a tömeges szegénység, a munkanélküliség és a társadalmi hanyatlás általános látvány volt az iparosodott Chicagóban, ritkán siratja, egyszerűen csak a háttérvászon, amelyre a nyomorúságos helyzeteket festik. A jogfosztottak körében különböző ideológiák követelnek népszerűséget, amelyek szórványosan virágoznak, legyen szó kommunizmusról, anarchizmusról, humanizmusról vagy másról. E könyv több fejezete rövid, de éleslátó értékelést és életrajzot tartalmaz azokról a politikai aktivistákról és vezetőkről, akik Chicago elnyomottjainak sokaságából emelkedtek ki.
Beck e neves személyiségek különböző tetteit, sikereit, kudarcait, erősségeit és hibáit vizsgálja, elemzései mértéktartóak és alaposan emberiek maradnak. Bár a szerző helyteleníti a város alvilágának egészségtelen leépülését, egyértelmű, hogy lenyűgözőnek és az érdeklődő olvasók számára megörökítésre érdemesnek tartja annak szörnyű tulajdonságait.