Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Conquering Heroines: How Women Fought Sex Bias at Michigan and Paved the Way for Title IX
1970-ben Ann Arborban nők egy csoportja keresztes hadjáratot indított egy olyan céllal, amely akkoriban elérhetetlennek tűnt: rákényszeríteni a Michigani Egyetemet, hogy a nőket ugyanúgy kezelje, mint a férfiakat. A nemi megkülönböztetés akkoriban burjánzott az U-M-en. Az iskola felvételi tisztviselői igyekeztek fenntartani a férfi és női felvételizők 55:45 arányát, elutasítva a képzettebb női jelentkezőket, és többek között azzal érveltek, hogy a férfiaknak segítségre van szükségük, mert kevésbé érettek és rosszabb jegyeket kaptak. A nők az egyetem oktatóinak kevesebb mint hét százalékát tették ki, és fizetésük jelentős mértékben elmaradt férfi társaikétól. Ahogy az egyik adminisztrátor fogalmazott, amikor az egyenlőtlenségről kérdezték: "A férfiak jobban tudják használni a plusz pénzt.".
Az Ann Arbor-i nők a nemi megkülönböztetéssel kapcsolatos közös tapasztalataikon felbuzdulva, Jean Ledwith King aktivista vezetésével FOCUS on Equal Employment for Women (Fókusz a nők egyenlő foglalkoztatásáért) néven csoportot szerveztek. Bernice Sandlerrel, a Women's Equity Action League képviselőjével együttműködve kidolgoztak egy stratégiát, hogy egy másik hatalmas intézmény - a szövetségi kormány - erejét is felszabadítsák, hogy változást követeljenek az U-M-en, és reményeik szerint az egész felsőoktatásban. A FOCUS által benyújtott panasz nyomán az Egyesült Államok Egészségügyi, Oktatási és Jóléti Minisztériuma hamarosan dokumentálta a Michiganben a nőkkel szembeni diszkrimináció égbekiáltó példáit, és azzal fenyegetőzött, hogy több millió dolláros szerződéseket von meg, ha az iskola nem fogad el jogorvoslati intézkedéseket. Az 1970-1971-ben az amerikai főiskolák ellen benyújtott több száz hasonló panasz közül a michigani nők által benyújtott panasz hozta meg az áttörést, amely történelmi mintát szolgáltatott a többi intézménnyel való megegyezéshez.
A Hódító hősnők archívumokból származó szóbeli beszámolókra, valamint az élő résztvevőkkel készített új interjúkra támaszkodva a Michigani Egyetem és a nőmozgalom történetének ezt a sorsfordító időszakát mutatja be. A könyv az alulról jövő aktivizmus és a bátor nők hihetetlen története, és rávilágít arra a fajta fáradhatatlan erőfeszítésre, amely hozzájárult ahhoz, hogy a befogadás folyamatos céllá vált az U-M-en.