Hogyan csinálták a klasszikusok Shakespeare-t

Olvasói vélemények

Jonathan Bate „How the Classics Made Shakespeare” című könyve a klasszikus irodalom Shakespeare műveire gyakorolt mélyreható hatását elemzi. Az olvasók nagyra értékelik a könyvet tudományos mélysége, közérthető írói stílusa és a Shakespeare darabjai és a klasszikus források közötti tanulságos összefüggések miatt. Egyes kritikák azonban rámutatnak a szerzőséggel kapcsolatos vitákkal és az elbeszélői fókusszal kapcsolatos kisebb tudományos hiányosságokra, ami arra utal, hogy a könyv nem biztos, hogy teljes mértékben kielégíti mind az általános olvasók, mind a szakemberek igényeit.

A könyv átfogó betekintést nyújt a klasszikus irodalom Shakespeare-re gyakorolt hatásába, tisztázva, hogy az ókori görög és római szövegek hogyan alakították írói munkásságát. Bate tudományos, mégis közérthető írása könnyen érthetővé teszi az összetett gondolatokat. A rendszerezés lehetővé teszi az olvasók számára, hogy az egyes témákkal anélkül foglalkozzanak, hogy kiterjedt összefüggéseket kellene tartaniuk. Sokan értékes forrásnak találják, amely növeli Shakespeare műveinek megbecsülését.

Néhány kritika kiemeli Bate stratfordiánus szemléletének érzékelhető elfogultságát, azt sugallva, hogy ez korlátozza az alternatív szerzőség-elméletek feltárását. Mások megemlítik a konkrét irodalmi mechanizmusok mélyebb megismerésének hiányát és a kissé kanyargó vitákat, amelyek frusztrálhatják a célzott elemzést kereső olvasókat. Egyes részek potenciálisan túlságosan részletesnek vagy kevéssé érthetőnek tűnnek, ami nem minden közönségnek tetszhet.

(21 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

How the Classics Made Shakespeare

Könyv tartalma:

Az egyik legkiválóbb és legközérthetőbb irodalomkritikusunk úttörő beszámolója arról, hogy a görög és római klasszikusok hogyan kovácsolták Shakespeare képzeletét.

Ben Jonson híres vádja szerint Shakespeare-nek "kevés latinja és kevesebb görögje" van. De túlzott. Shakespeare-t átitatták a klasszikusok. A római irodalom, történelem és retorika gimnáziumi oktatásának hatására Londonba költözött, egy olyan városba, amely az ókori Rómáról mintázta magát. Olyan színházi szakmában dolgozott, amely a klasszikus dráma konvencióit és formáit örökölte, és mélyen beleolvasott Ovidiusba, Vergiliusba és Senecába. Jonathan Bate, az elismert irodalomkritikus és életrajzíró, a világ egyik vezető Shakespeare-szakértője rendkívüli terjedelmű könyvében úttörő betekintést nyújt abba, hogy talán minden más hatásnál jobban a klasszikusok tették Shakespeare-t azzá az íróvá, akivé vált.

Bate új mélységben tárja fel Cicero és Horatius hatását Shakespeare-re, és új kapcsolatokat talál közte és a klasszikus hagyományok között, a mítoszoktól és a mágiától kezdve a műemlékekig és a politikáig, és lenyűgöző új olvasatokat kínál a darabok és versek széles skálájáról. A könyv középpontjában az az érv áll, hogy Shakespeare a képzelet erejének legfőbb értékét a klasszikus hagyományból csiszolta, és a költészet és a színház védelmére tervezte a kialakuló puritanizmus ellenséges világában.

A How the Classics Made Shakespeare című kötetet egy lenyűgöző beszámoló zárja le arról, hogyan vált Shakespeare modern klasszikusunkká, és hogyan játszott végül számunkra nagyjából ugyanazt a szerepet, amit a görög és római klasszikusok játszottak számára: a How the Classics Made Shakespeare egyesíti a stiláris zsenialitást, a hozzáférhetőséget és a tudományosságot, bizonyítva, miért Jonathan Bate az egyik legkiválóbb és legolvasmányosabb irodalomkritikusunk.