Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 12 olvasói szavazat alapján történt.
How to Live at the End of the World: Theory, Art, and Politics for the Anthropocene
Az antropocén korszak hajnalát értékelve egy költő és filozófus felteszi a kérdést: Hogyan élünk a világ végén?
A holocén korszak végét nem csupán az olvadó gleccserek vagy a hatalmas aszályok jelzik, hanem a közös társadalmi vállalkozás szinte általános eltűnése: az uralkodó osztály falakat és holdkompokat épít, míg mi többiek az intézményi integritás elsorvadásával és a fenyegető katasztrófa elleni minimális védelemről való teljes lemondással küzdünk.
Az antropocén korszak iróniája az, hogy az én neoliberális kultúrájában arra kényszerít minket, hogy ismét kollektívaként tekintsünk magunkra. Azok számára, akik nem elég gazdagok ahhoz, hogy kolóniát alapítsanak a Marson vagy elszigeteljék magukat a világtól, az antropocén egyszer s mindenkorra véget vet a puszta individualizmus és a világtalanság fantáziájának. Az úgynevezett "történelem vége" utáni idő és események mélyreható érzékelését és a szolidaritás teljesen új megközelítését vezeti be.
A How to Live at the End of the World (Hogyan éljünk a világ végén) egy reményteljes vizsgálódás arról, hogyan örökölhetnénk meg az "antropocén" nevet, hogyan mesélhetnénk újra, és hogyan vizsgálhatnánk felül életmódunkat vagy gondolkodásunkat ennek fényében. Az idő, a művészet és a politika az eszkalálódó éghajlatváltozás korában című könyvében Holloway felveti Donna Haraway, Kathryn Yusoff, Bruno Latour, Dipesh Chakrabarty és Isabelle Stengers legújabb munkáinak nehéz, megválaszolatlan kérdéseit, és felvázol egy utat a demokrácia radikális formája - a zookrácia, vagyis az összes élő uralma - felé.