Hogyan klónozzunk egy mamutot: A kihalásmentesítés tudománya

Olvasói vélemények

A „Hogyan klónozzunk egy mamutot: The Science of De-Extinction” című könyvében Beth Shapiro közérthető és elgondolkodtató módon tárja fel a kihalás elleni küzdelem kérdését, ötvözve a tudományos részleteket etikai megfontolásokkal. Megmagyarázza a kihalt fajok újjáélesztésére tett kísérletek összetettségét, és betekintést nyújt ezen erőfeszítések ökológiai következményeibe. A szerző hatékonyan közvetíti szakértelmét, a bonyolult témákat az általános közönség számára is érthetővé teszi.

⬤ Hozzáférhető írásmód, amely a nem tudósok számára is érthetővé teszi az összetett tudományos fogalmakat.
⬤ A kipusztulás etikájának és következményeinek átgondolt feltárása.
⬤ Magával ragadó és informatív tartalom, amely kritikus gondolkodásra ösztönöz.
⬤ Új nézőpontot nyújt a kihalással és a természetvédelmi erőfeszítésekkel kapcsolatban.
⬤ A kihalással kapcsolatos tudományos fogalmak alapos vizsgálata.
⬤ Az olvasók széles körének ajánlott, a kíváncsi laikusoktól a tudományos háttérrel rendelkezőkig.

⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a tartalom időnként ismétlődik.
⬤ Néhány technikai részlet elrettentő lehet a molekuláris biológiai háttérrel nem rendelkező olvasók számára.
⬤ Néhány kisebb korrektúrázási hibát észleltek, ami rontja a szakmai színvonalat.
⬤ A könyv egy része inkább az etikai vitákra összpontosít, mint a tényleges klónozási tudományra, ami nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog.

(67 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

How to Clone a Mammoth: The Science of De-Extinction

Könyv tartalma:

Egy bennfentes véleménye a kihalt fajok életre keltéséről

Lehet-e kihalt fajokat, például a mamutokat és a postagalambokat újra életre kelteni? A tudomány szerint igen. A Hogyan klónozzunk egy mamutot című könyvben Beth Shapiro, evolúcióbiológus és az "ősi DNS" kutatásának úttörője végigvezeti az olvasókat a kihalás megszüntetésének elképesztő és ellentmondásos folyamatán. Annak eldöntésétől kezdve, hogy mely fajokat kell visszaállítani, a genomjuk szekvenálásán át annak megjóslásáig, hogy hogyan lehetne felügyelni az újjáélesztett populációkat a vadonban, Shapiro szemléletesen tárja fel azt a rendkívüli élvonalbeli tudományt, amelyet - napjainkban - a múlt feltámasztására használnak. A jégkorszaki csontokat kereső, távoli szibériai helyszínekre utazó Shapiro saját kutatásaiba - valamint olyan szakértő kollégákéba, mint Svante Paabo, George Church és Craig Venter - mélyedve mérlegeli a kihalásmentesítés gyakorlati előnyeit és etikai kihívásait. Megváltoztatná-e a kihalás megszüntetése az életmódunkat? Valóban klónozásról van szó? Mik a költségek és kockázatok? És mi a végső cél?

A maradványokból gyűjtött DNS-t genetikai tervként használva a tudósok célja, hogy kihalt tulajdonságokat - olyan tulajdonságokat, amelyek a természetes szelekció révén évezredek alatt fejlődtek ki - építsenek be az élő szervezetekbe. Shapiro szerint azonban ahelyett, hogy a kihalás megszüntetését egy adott faj helyreállításának módjaként tekintenénk, az átfogó célnak a mai ökoszisztémák újjáélesztését és stabilizálását kellene tekinteni. Például a mamut tulajdonságok kifejezésére módosított génekkel rendelkező elefántok terjeszkedhetnének az Északi-sarkvidéken, helyreállítva a tundrai ökoszisztéma elveszett termelékenységét.

A Hogyan klónozzunk egy mamutot című könyv, amely az egykor sci-finek tartott ötlet mögött meghúzódó nagyon is valós és meggyőző tudományos eredményeket mutatja be, azt, hogy a kihalásmentesítés hogyan fogja újraértelmezni a természetvédelem jövőjét.