Hogyan legyünk tökéletesek, mint én

Olvasói vélemények

Dana Bowman „Hogyan legyek tökéletes, mint én” című könyve humoros és őszinte beszámoló a józansággal, az anyasággal és a függőséggel folytatott küzdelmeiről. Sok olvasó találja átélhetőnek és felemelőnek, és értékeli Bowman őszinte írói stílusát, amely a humort komoly témákkal ötvözi. Különösen ajánlott azoknak, akik gyógyulásban vannak, vagy akik hasonló kihívásokat éltek át.

⬤ Dana Bowman írói stílusa átélhető, őszinte és humoros, így az olvasók megértik és kevésbé érzik magukat egyedül.
⬤ A könyv magával ragadó és lebilincselő, a felépülő függők és az általános olvasók számára egyaránt vonzó.
⬤ Betekintést nyújt a függőséggel és az anyasággal kapcsolatos küzdelmekbe, amit humorral fűszerez, ami a nehéz témákat is megközelíthetőbbé teszi.
⬤ Az olvasók értékelik, hogy a szerző őszintén beszél a tapasztalatairól, beleértve a visszaesését is, ami hitelesebbé teszi az üzenetét.
⬤ Sokan vigasztalónak és felemelőnek találták, a tökéletlenség és a remény témáival együtt.

⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a szerző hangneme túlságosan öntudatos vagy „öntörvényű”, ami rontja az általános üzenetet.
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy a könyv humora, bár élvezetes, időnként túlzásba esett, és inkább erőltetettnek, mint hitelesnek tűnt.
⬤ Az írói stílus nem mindenkinek tetszett, néhányan úgy vélekedtek, hogy a könyv talán nem mindenkinek szól, különösen azoknak, akik egy egyszerűbb elbeszélést keresnek.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

How to Be Perfect Like Me

Könyv tartalma:

Gyógyulj meg. Öblítés.

Ismétlés. Dana Bowman nem tud szabadulni a perfekcionizmus csábításától - mint oly sokan manapság -, és megpróbál hibátlan feleség, anya és ember lenni a gyógyulásban. Amikor Dana a karácsonyi ünnepek alatt rövid ideig tartó visszaesést tapasztal, megdöbbentő felismerés éri, hogy a felépülés nem csak az alkoholról szól.

Ebben a vicces és leleplező folytatásban a Bottled című könyvben Dana elgondolkodik azon, hogyan élünk a mértéktelenség társadalmában, amikor mindig arra kényszerítjük magunkat, hogy mindent megtegyünk. Nem kell azonban sokáig várnia, hogy rájöjjön, az öngondoskodás és az önmagán való túllépés a boldogság kulcsa.