Értékelés:

A könyv átfogó és kritikus áttekintést nyújt az Alzheimer-kór kutatásáról, kiemelve az uralkodó amiloid-hipotézis körüli problémákat, és felveti a betegség megértésének és kezelésének tudományos megközelítésének újraértékelésének szükségességét.
Előnyök:A könyvet olvasmányossága, világos magyarázatai és mély történelmi összefüggései miatt dicsérik. Hatékonyan, közérthetően közvetíti az összetett tudományos gondolatokat, így a tudósok és a nem tudósok számára egyaránt alkalmas. Értékes betekintést nyújt az Alzheimer-kutatás politikájába és finanszírozásába, és szükséges változtatásokat sürget a területen. Számos recenzens ajánlja a könyvet, mint alapvető olvasmányt mindazoknak, akiket érdekel az Alzheimer-kór és a gyógyszerkutatás.
Hátrányok:Egyes kritikák az Alzheimer-kutatás jelenlegi helyzetének kritikájára összpontosítanak, azt sugallva, hogy az olvasó elkedvetlenedhet az iparág irányát illetően. Emellett a könyv mélyreható jellege miatt az olvasóknak olyan összetett témákkal kell foglalkozniuk, amelyek a minimális háttérismeretekkel rendelkezők számára kihívást jelenthetnek.
(11 olvasói vélemény alapján)
How Not to Study a Disease: The Story of Alzheimer's
Az Alzheimer-kór szakértője a múltbeli kudarcok történetét és egy útitervet kínál, amely új irányt mutat a gyógymód felé vezető úton.
Évtizedek óta a legjobb és legokosabb orvostudósaink közül néhányan az Alzheimer-kór gyógymódjának megtalálására tették fel magukat. Mi történt? Hol van a gyógymód? A legnagyobb áttörések huszonöt évvel ezelőtt történtek, azóta kevés előrelépés történt. A Hogyan ne tanulmányozzunk egy betegséget című könyvben Karl Herrup neurobiológus elmagyarázza, hogy az 1990-es évek Alzheimer-kórral kapcsolatos felfedezései miért nem hoztak gyümölcsöt, és felvázolja a jövőbeli kutatások irányát. Herrup leírja a kutatásokat, megmagyarázza, mi tart ilyen sokáig, és megközelítést kínál a jövőbeli kutatások újbóli elindításához.
Herrup egyedülálló bennfentes nézőpontot kínál, és leírja a vörös zászlókat, amelyeket a tudomány figyelmen kívül hagyott a gyógymód megtalálásának rohanásában. Kíméletlenül megnevezi a makacskodást, a kapzsiságot és a rossz tanácsokat, amelyek hátráltatták a területet, de végső üzenete nagyrészt optimista. Herrup új és átfogó jövőképet mutat be a területről, amely magában foglalja a betegség újradefiniálását, valamint az öregedés és a demencia új koncepcióját, amely arra kér bennünket, hogy az agyat egymással összekapcsolt „szomszédságok” sorozataként képzeljük el. Változtatásokat sürget az Alzheimer-kór kutatásának gyakorlatilag minden területén, a gyógyszerfejlesztési folyamattól kezdve az alapkutatás támogatási mechanizmusain át a tudományos média gyakran figyelmen kívül hagyott szerepéig, és még sok minden másig. A How Not to Study a Disease című könyvével Herrup olyan útitervet nyújt, amely új irányt mutat az Alzheimer-kór gyógymódja felé vezető úton.