Értékelés:
A könyvet inspirálónak és ismerősnek írják le, különösen a szerzőnek a rendszerszintű rasszizmussal való megküzdésével kapcsolatban. Számos olyan verset tartalmaz, amelyeket szépségük, okosságuk és érzelmi hatásuk miatt ünnepelnek.
Előnyök:A könyvet inspiráló és családias hangvételéért dicsérik, kiemelve a „Marching As To War” című verset finom szépsége miatt, valamint a „In Defense” és a „But” című verseket okosságuk és a könyvben elfoglalt központi helyük miatt. Az olvasóknak tetszett az „Ébenfa és elefántcsont” című vers is az izgalmas története miatt, valamint a „Olyan csendesek voltunk a házunkban” című vers az erőteljes érzelmi visszhangja miatt.
Hátrányok:Egyes olvasók a rendszerszintű rasszizmus és a személyes részvétel feltárását nehéz és ismerős témának találhatják, bár ez a kritikákban nem szerepel kifejezetten ellenérvként.
(1 olvasói vélemény alapján)
How I Learned to Be White
Tricia Knoll oregoni költő, aki Chicago egyik külvárosában nőtt fel, és irodalomból a Stanford Egyetemen és a Yale Egyetemen szerzett diplomát.
Ez a versgyűjtemény azt örökíti meg, hogy származása, neveltetése, kora gyermekkori és munkahelyi tapasztalatai hogyan változtatták meg évtizedek alatt a fehér kiváltságok hatását a faji viszonyok megértésére. Költészete több tucat folyóiratban és antológiában jelent meg.
Ez a könyv csatlakozik más megjelent versesköteteihez, az Urban Wild, az Ocean's Laughter és a Broadfork Farm címűekhez, amelyek az oregoni és washingtoni ökológiai kapcsolatokat vizsgálják.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)