Értékelés:
A könyv nyelvészeti és földrajzi bizonyítékokkal alátámasztott, ellentmondásos elméletet mutat be, amely szerint a homéroszi eposzok nem a Földközi-tenger térségéből, hanem a Baltikumból származnak. Míg sok olvasó elgondolkodtatónak és jól megalapozottnak találta az érveket, mások kritizálták a szilárd bizonyítékok hiányát és a spekulatív állításokra való támaszkodást.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és magával ragadó, elgondolkodtató szemlélet
⬤ meggyőző földrajzi és nyelvészeti összefüggések Homérosz meséi és a balti régió között
⬤ élvezetes írói stílus
⬤ élénk vitára ösztönöz
⬤ újszerű megközelítést mutat be egy klasszikus témában.
⬤ Nem megfelelő minőségű térképek és a vizuális bizonyítékok hiánya
⬤ néhány spekulatív állítás megalapozatlannak tekinthető
⬤ a hagyományos nézetek megkérdőjelezése szkepticizmushoz vezet
⬤ a konklúzió vitatott állításokat tartalmaz a bibliai történelemről, amelyeket néhány recenzens feleslegesnek talált.
(26 olvasói vélemény alapján)
The Baltic Origins of Homer's Epic Tales: The Iliad, the Odyssey, and the Migration of Myth
Meggyőző bizonyíték arra, hogy Homérosz Iliászának és Odüsszeiájának eseményei a Balti-tengeren és nem a Földközi-tengeren játszódtak le.
- Feltárja, hogy az éghajlatváltozás hogyan kényszerítette ki egy nép és mítoszának vándorlását az ókori Görögországba.
- Azonosítja Trója és Ithaka valódi földrajzi helyszíneit a Balti-tengeren és Kalüpszó szigetét az Atlanti-óceán északi részén.
A tudósok évek óta vitatják Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában található ellentmondásokat, tekintettel arra, hogy leírásai ellentmondásban vannak az állítólagosan leírt területek földrajzával. Plutarkhosz azon megjegyzésétől ihletve, hogy Kalüpszó szigete mindössze öt napnyi hajózásra volt Britanniától, Felice Vinci meggyőzően érvel amellett, hogy Homérosz eposzi történetei nem a Földközi-tengeren, hanem a Balti-tenger északi részén keletkeztek.
Aprólékos földrajzi elemzéssel Vinci megmutatja, hogy számos homéroszi hely, például Trója és Ithaka, még mindig azonosítható a balti-tengeri földrajzi tájban. Elmagyarázza, hogy az Odüsszeusz által leírt sűrű, ködös időjárás nem a mediterrán, hanem az északi éghajlathoz illik, és hogy a balti nyár hosszú napjain könnyen lehetett volna éjszakába nyúló csatákat vívni. Vinci meteorológiai elemzéséből kiderül, hogy az "éghajlati optimum" hanyatlása hogyan késztette a szőke tengerészeket arra, hogy délre, melegebb éghajlatra vándoroljanak, ahol a Földközi-tengeren újjáépítették eredeti világukat. A hőskor és az őseik által az elveszett hazában végrehajtott hőstettek emlékét sok nemzedéken keresztül őrizték meg és adták tovább a következő koroknak, hogy aztán később Homérosz az Iliászban és az Odüsszeiában kodifikálja.
Felice Vinci kulcsot kínál számos ajtó kinyitásához, amelyek lehetővé teszik, hogy új szemszögből vizsgáljuk meg az indoeurópai diaszpóra és a görög civilizáció eredetének évszázados kérdését.