Homok és tűz: Egy ritka fenyvesbarrens táj felfedezése

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Sand and Fire: Exploring a Rare Pine Barrens Landscape

Könyv tartalma:

Egy törékeny középnyugati táj emberi és természeti története

Míg sokan ismerik a szövetségi védelem alatt álló St. Croix és Namekagon folyókat Wisconsin északnyugati részén, kevesen tudnak a Namekagon Barrensről, egy ritka fenyves pusztaságról, amely a folyók összefolyásától néhány mérföldre található. A Namekagon Barrens Wildlife Area egy aprócska maradványa a régiót egykor borító több millió hektárnyi barrens területnek, és az állam északnyugati homokjának szívében fekszik, amely a Superior-tó partján fekvő Bayfieldtől a Wisconsin és Minnesota határán fekvő St. Croix Fallsig terjedő fenyő- és tölgyfaövezet. A felfoghatatlan mennyiségű gleccserhomok és az évezredek során ismétlődő tüzek alakították ki a bozóttölgyek és kocsányos fenyők, áfonyák és édes páfrányfenyők földjét, ideális élőhelyet teremtve a farkasok és az élesfarkú fajdok számára.

Ugyanilyen lenyűgöző a terület gazdag emberi története is, a paleo-indián vadászoktól az ojibwe bogyószedőkig, a fakitermelőktől a korai útépítőkig, a bevándorlóktól, akiknek a mezőgazdasági erőfeszítései kudarcot vallottak, egészen a vadon élő állatok élőhelyét ma kezelő szakemberekig. A memoár stílusban elbeszélt és a szerző színes fotóival ellátott könyv a föld szokatlan természettörténetét állítja hátteréül annak a többrétegű történetnek, amely az embereknek erre a sérülékeny tájra gyakorolt hatásáról szól.

A 2023-as Midwest Book Award for History döntőse

Dicséret:

„Peters időn és téren átívelő utazásra invitálja olvasóit, a Namekagon Barrens gleccserek általi kialakulásától a jelen....ig. A könyv tele van gyönyörű fényképekkel, hasznos térképekkel és számos más képpel, amelyek mintha szinte minden második oldalon megjelennének. Ez a könyv a széles olvasóközönség számára vonzó lehet, ugyanakkor hasznos alapmű a tudósok és kutatók számára.”

-Hayden L. Nelson, Környezettörténet