Hongkong, 2: A kultúra és az eltűnés politikája

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Hong Kong, 2: Culture and the Politics of Disappearance

Könyv tartalma:

Annak vizsgálata, hogy mit árul el Hongkong kultúrája a világ állapotáról a fin-de-siecle-ben.

"Az eltűnés terében, abban a példátlan történelmi helyzetben, amelyben Hongkong két gyarmatosítás (Nagy-Britannia és Kína) közé szorult, kétségbeesett kísérletet tesznek arra, hogy az identitás képeibe kapaszkodjanak, legyenek ezek a képek bármilyen idegenek vagy közhelyesek. Szükség van arra, hogy épületek és más eszközök segítségével meghatározzuk a helyérzetet, miközben a helyérzetet (amely kezdetben törékeny volt) a globalizálódó tér egyre erőteljesebben törlődése fenyegeti".

1997. június 30-án Hongkong, ahogyan mi ismerjük, megszűnik, megszűnik a gyarmati fennmaradt egyedüli és kétértelmű létezése, és a Kínai Népköztársaság részévé válik. Ackbar Abbas filmművészetének, építészetének, fotográfiájának és irodalmának izgalmas és provokatív feltárása során azt vizsgálja, hogy a dekolonizációhoz és eltűnéshez fűződő egyedülálló viszonyával Hongkong mit taníthat nekünk a gyarmati város és a globális város jövőjéről.

Hongkong kultúrája Jackie Chart és John Woo, brit gyarmati építészet és posztmodern felhőkarcolók. A sors iróniája, hogy a gyarmat lakói csak akkor kezdték el keresni a hongkongi identitást, amikor 1984-ben a kínai-brit közös megállapodás aláírásával szembesültek az anyaország hatalmával. Abbas szerint Hongkong sajátos identitáshiánya annak köszönhető, hogy Hongkong "nem annyira hely, mint inkább tranzitterület", amelynek lakói átutazóknak és migránsoknak tekintik magukat, akik Kínából valahová máshová tartanak.

Abbas azt vizsgálja, hogy Hongkong médiával való telítettsége hogyan változtatja meg az emberek térélményét, hogy az absztrakttá váljon, és olyan jelek és képek uralják, amelyek eloszlatják az emlékezetet, a történelmet és a jelenlétet.

Hongkong eltűnik az olyan egyszerű kettősségeken keresztül, mint a kelet/nyugat és a hagyomány/modernitás. A Hongkongot pusztán gyarmatként szemlélő szemléletből hiányzik az a paradoxon, hogy Hongkong hasznot húzott függő gyarmati státuszából, és erényt csinált belőle: globális és pénzügyi várossá vált, és gazdagság tekintetében túlszárnyalta gyarmatosítóját.

Ez a gazdag és elgondolkodtató mű a kifinomult elméletet és a kritikai szemléletet ötvözve mutatja be a mai Hongkong metropolisz összetett helyzetét. Eközben kihívások elé állít, szórakoztat, és fontos hozzájárulást nyújt a gyarmatosítás meglepő folyamatairól és következményeiről való gondolkodásunkhoz.