Horvátország és Szlovénia a második világháború végén és után (1944-1945): A kommunista rezsim által elkövetett tömeges bűncselekmények és emberi jogi jogsértések

Olvasói vélemények

A könyv a jugoszláviai kommunista bűnök kegyetlen valóságát tárja elénk, különös tekintettel az 1944 vége és 1945 közötti időszakra. Célja, hogy dokumentálja a kommunista rezsim által elkövetett tömeges bűncselekményeket és az emberi jogok megsértését, és fényt derítsen a korábban kevéssé ismertetett atrocitásokra, különösen azokra, amelyeket bizonyos etnikai csoportok, például a németek ellen követtek el. Annak ellenére, hogy a kutatás és az írás színvonalát dicsérik, a könyvet kritika érte, mivel kihagyja a németek elleni népirtás jelentős aspektusait.

⬤ Jól kutatott és jól megírt
⬤ lenyűgöző betekintést nyújt a kommunista atrocitásokba
⬤ vitákat nyit korábban rejtett történelmi igazságokról
⬤ értékes levéltári adatokat tartalmaz
⬤ lebilincselő elbeszélésként olvasható.

⬤ Kritizálták, hogy kihagy lényeges részleteket a Tito rezsimje által a németek ellen elkövetett népirtásról
⬤ bizonyos pontatlanságokat állapítottak meg egyes etnikai csoportok tapasztalataival kapcsolatban
⬤ politikai elfogultságot vagy szelektív történelmi fókuszt érzékeltek.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Croatia and Slovenia at the End and After the Second World War (1944-1945): Mass Crimes and Human Rights Violations Committed by the Communist Regime

Könyv tartalma:

Ez a könyv azokra az eseményekre összpontosít, amelyek 1944 végén és 1945-ben történtek Horvátországban és Szlovéniában, amikor az erőszak a legerősebb volt. Ebben az időben a Jugoszláv Kommunista Párt (KPJ) a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg, a Jugoszláv Hadsereg, a Népvédelmi Osztály (OZNA) és a Jugoszláv Népvédelmi Hadtest (KNOJ) segítségével szervezett terrort folytatott nemcsak megfélemlítéssel, üldözéssel, kínzással és bebörtönzéssel, hanem a KPJ által hűtlennek, passzívnak, ideológiai ellenségnek vagy osztályellenségnek tekintett polgárok nagy számban történő kivégzésével is. A kommunista rezsim által elkövetett háborús és háború utáni bűnök kivizsgálása azonban csak 1990-ben, a jugoszláviai demokratikus változások után vált lehetségessé. Ez a könyv Horvátország, Szlovénia, az Egyesült Királyság és Szerbia levéltáraiban őrzött dokumentumok alapján készült. Ezek közül sok - különösen a horvátországiaké - a közelmúltban vált hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, ami rendkívül értékes adatforrássá teszi őket az e területen dolgozó tudósok és diákok számára, és amelyek új megvilágításba helyezik ezeket a történelmi eseményeket.

Az egykori Jugoszlávia területén a Kommunista Párt olyan szervezet volt, amely minden rendelkezésre álló eszközt felhasznált a hatalom megszerzésére és megtartására, beleértve a terrort és a tömeggyilkosságokat, különösen 1944 ősze és 1945 nyara között, amikor országszerte tömeggyilkosságok történtek. A szovjet befolyási övezetben azonban a kommunista rezsimek által elkövetett háborús és háború utáni bűnök kivizsgálása 1990-ig nem volt lehetséges. Ez a projekt nemcsak új utat nyit a második világháború végén és után elkövetett kommunista háborús bűnök kutatásában, hanem a Balkán jelenkori történelmének egyik legvitatottabb epizódjának tanulmányozásával hozzájárul a múlt feldolgozásához Jugoszlávia utódállamaiban.

Az októberi forradalom óta, amikor a történelemben először egy marxista párt ragadta magához az államhatalmat, a kommunista rendszerek több mint egymilliárd ember életét befolyásolták, milliók halálát okozták, és számtalan ember emberi jogait sértették meg. A szovjet befolyási övezetben és Jugoszláviában azonban a kommunista rezsimek által elkövetett háborús és háború utáni bűnök kivizsgálására csak 1990-ben, a kelet-európai demokratikus változások után nyílt lehetőség. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1481/2006. sz. határozata határozottan elítélte a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett emberi jogi jogsértéseket, az európai lelkiismeretről és a kommunizmusról szóló 2008-as prágai nyilatkozat pedig kijelentette, hogy ezek a bűncselekmények a náci bűnökhöz hasonlíthatók, de nagyon kevés embert állítottak bíróság elé ilyen bűncselekmények elkövetése miatt. Ennek ellenére 25 évvel később a volt jugoszláv köztársaságokban ez a téma még mindig politikai és tudományos viták tárgya.