Heroic Disobedience: The Forced Marriage Plot and the British Novel, 1747-1880
"Hősies engedetlenség: The Forced Marriage Plot and the British Novel, 1747-1880" című könyvében bemutatja, hogy a tizennyolcadik és tizenkilencedik századi regények milyen módon használták a szerző által kényszerházasságnak nevezett cselekményt - egy olyan cselekményszálat, amelyben egy kapzsi apa megpróbálja lányát olyan házasságra kényszeríteni, amelyet ő nem akar, de amely számára anyagilag célszerű lenne -, hogy feltárja a kapitalizmusnak a nők autonómiához való jogára gyakorolt káros hatásait. Ahogy a kapitalista gazdasági gyakorlat felváltotta a merkantilizmust, a nő értékét elsősorban gazdasági értelemben tekintették.
Vagyis a férfiak felismerték, hogy a nők - különösen a fiatal, házasodóképes nők - a férfiak közötti csere tárgyaként használhatók. Ezt a jelenséget felismerve a "Hősi engedetlenség" című könyvben vizsgált regényírók - Samuel Richardson, Charlotte Lennox, Mary Robinson, Charlotte Smith, Jane Austen, Charles Dickens, Elizabeth Stone és Anthony Trollope - azt a nagyon sajátos módot mutatják be, ahogyan a nőket e rendszer készséges bábuivá nevelték.
A vallási diskurzus, a viselkedési útmutatók, a házassági és vagyonjogi törvények, a bérek, az értelmes oktatás hiánya és az öröklési gyakorlatok együttesen nem hagytak más lehetőséget a nők számára, mint a patriarcháiktól való függőséget. Fontos, hogy a kényszerházasság cselekményét alkalmazó szerzők a nők leigázásán túlmenően olyan hősiesen engedetlen hősnőket teremtenek - és ünnepelnek -, akik mindenekelőtt abban hisznek, hogy joguk van saját jövőjüket meghatározni: olyan jövőt, amelyben autonóm szereplők, nem pedig alávetett tárgyak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)