Hospitalschiff Helgoland: Wie die Bundesregierung den USA in Vietnam ihre Solidaritt bewies"
Az elnök kérése egyenértékű volt a zsarolással: ha a németek nem vesznek részt a Bundeswehr fegyveres egységeivel a vietnami amerikai harci misszióban, akkor kénytelen lesz a Nyugat-Németországban védelmi céllal állomásozó amerikai hadsereg kontingenseinek nagy részét Indokínába vezényelni. Lyndon B.
Johnson nem ok nélkül folyamodott ilyen intézkedésekhez német vendégével szemben: A Kongresszus mindkét kamarája csak nemrég tette függővé a bővülő amerikai katonai kötelezettségvállalás további forrásainak engedélyezését az európai szövetségesek részvételétől. A washingtoni segítségkérés 1965-ben szinte leküzdhetetlen problémák elé állította Ludwig Erhard kancellárt: a nyugatnémet katonák harci bevetése ellentétes volt a hatályos törvényekkel, ráadásul nehéz lett volna megmagyarázni a túlnyomórészt pacifista gondolkodású német állampolgároknak. Hogy mégis eleget tegyenek a nagyhatalmú szövetséges kívánságának, Erhard stratégái kompromisszumot dolgoztak ki: a német kormány finanszírozta volna egy vöröskeresztes kórházhajó bevetését a hadirokkant civilek vietnami ellátására.
A "Helgoland" csapata 1966 őszén kezdte meg humanitárius munkáját. Ez a tanulmány empirikusan elemzi a "helgolandi" misszió politikai hátterét és jogi alapjait.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)