Hosszú távon: A Musical Odyssey

Olvasói vélemények

A könyv lenyűgöző és szórakoztató betekintést nyújt Jim Rooney életébe és a zenei világban, különösen a folk és a rokon műfajok világában betöltött szerepébe. Az olvasók nagyra értékelik a nosztalgikus utazást a jelentős zenetörténeten és Rooney különböző ikonikus művészekkel való interakcióin keresztül.

Az olvasók dicsérik a könyvet a lebilincselő történetmesélés, a gazdag anekdoták és a zeneipar személyes betekintése miatt. A 60-as évek folk- és zenetörténetének rajongói számára nosztalgikus utazásként írják le, kiemelve Rooney kiterjedt befolyását és kapcsolatait a zenei közösségen belül. Pozitívan jegyzik meg a szerző hírnevét is, aki egy kihívásokkal teli iparágban tisztességes és inspiráló személyiség. Sokan nehezen tették le a könyvet, és nagyon ajánlották.

Néhány kritika megemlíti, hogy több mélységre vágytak az el nem mondott történetek vagy karakterek tekintetében, ami arra utal, hogy bár a könyv kiváló, az olvasókat többre hagyja vágyni. Néhányan azt is megemlítik, hogy a hangoskönyv opcióból hiányzik a zenei kíséret, ami tovább fokozhatná az élményt.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

In It for the Long Run: A Musical Odyssey

Könyv tartalma:

A Boston mellett felnövő tinédzserként hallott Hank Williams- és Leadbelly-felvételek által inspirált Jim Rooney olyan zenei útra indult, amely az amerikai zene legnagyobbjaival, többek között Bob Dylannel, James Taylorral, Bill Monroe-val, Muddy Watersszel és Alison Krauss-szal keresztezte egymást. In It for the Long Run: A Musical Odyssey Rooney kaleidoszkópszerű, első kézből származó beszámolója több mint öt évtizedes sikeréről előadóként, koncertszervezőként, dalszerzőként, zenei kiadóként, hangmérnökként és lemezproducerként.

A több mint fél évszázados zenetörténet szemtanújaként és résztvevőjeként Rooney kifinomult ablakot nyit az amerikai népzene világába. Miután az 1950-es évek közepén a "Hayloft Jamboree" hillbilly énekeseként tevékenykedett, Rooney a cambridge-i Club 47-et vezette, amely a '60-as évek folkzenei boomjának katalizátora volt. Hamarosan a Newport Folk Fesztiválra költözött tehetségkutató koordinátorként és rendezőként, ahol az első sorból nézhette végig, ahogy Dylan "elektromossá válik".

Az 1970-es években Rooney odüsszeiája Nashville-ben folytatódott, ahol lemezeket kezdett el tervezni és gyártani. Munkája segített az alternatív countryzenének megvetni a lábát Music Cityben, és az énekes-dalszerzők, John Prine, Iris Dement és Nanci Griffith Grammy-jelölésében csúcsosodott ki. Pályafutása későbbi szakaszában kulcsfontosságú összekötő kapocs volt Nashville és Írország népzenei színtere között.

Jim Rooney dalokat ír, vagy megírja memoárjait, Jim Rooney tökéletes mesélő. In It for the Long Run: A Musical Odyssey (Egy zenei Odüsszeia) című könyvében az ő egyedülálló krónikája az Americana szívéből.