Humayma ásatási projekt, 2: Nabateus táborhely és nekropolisz, bizánci templomok és korai iszlám házi építmények

Eredeti címe:

Humayma Excavation Project, 2: Nabatean Campground and Necropolis, Byzantine Churches, and Early Islamic Domestic Structures

Könyv tartalma:

1986-ban és 1987-ben Oleson és egy kis csapat egy 250 négyzetkilométeres területet vizsgált meg al-Humayma (az ősi Hawara) körül a Jordánia déli sivatagában. Hawarát valamikor a Kr. e. első században alapította Aretas nabataeus király. A virágzó települést Kr. u. 107 után római katonák egysége foglalta el, és a bizánci korszakban a Hisma-sivatag legnagyobb településévé vált. Az abbászidák a hetedik század végén kastélyt és mecsetet építettek Humaymában. A felmérés és az ásatás során a csapat 83 ciszternát és egyéb hidraulikai létesítményt, 26 km vízvezetéket, a Via Nova Traiana szakaszait, első századi nabatáj táborhelyeket, házakat és egy szentélyt, a római principátus egyik legjobban megőrzött közel-keleti erődjét, öt bizánci templomot, több bizánci házat, az Abbászida család qasrját (nagy rezidenciáját) és a mecsetet, amelyben az Omajjád Kalifátus megdöntését tervezték. A helyszínt i. sz. 749-ben többé-kevésbé elhagyták, amikor az abbászidák átköltöztek iraki hatalmi bázisukra. Azóta csak nagyon enyhe modern megszállás történt, és a terület körülbelül 1973 óta nem lakott. Ez a második kötete egy tervezett négykötetes sorozatnak, amely az e fontos helyszínen végzett kutatásokról szóló beszámolókat tartalmazza. Az első kötet 2010 novemberében jelent meg az ASOR Archaeological Reports Series sorozatában (15. szám).

A második kötet beszámol egy nabataeus táborhelyről, amely egyedülálló tanúságot tesz a nabataeus településszerkezet rugalmas jellegéről, és részletes információkat nyújt a nabataeus nekropoliszról, amely párhuzamot mutat mind a Petrában, mind a Hegrában lévőkkel. A kötet öt bizánci templom ásatási jegyzőkönyvét és elemzését is tartalmazza, amelyek közül kettő a nabataeus építmények felett feküdt, hármat pedig a korai iszlám korszakban az újbóli használatra átalakítottak. Rövid beszámolót találunk továbbá egy meghatározatlan jellegű kora iszlám építmény feltárásáról, valamint egy vidéken talált jelentős érme- és ékszerhalomról. Számos kiegészítő tanulmány foglalkozik a 11 ásatási évszak során a helyszínen talált emberi maradványokkal, növény- és állatmaradványokkal, halcsontokkal és puhatestűekkel. Elemzésre kerülnek az építményekhez kapcsolódó kerámiák és apró leletek, valamint a számos márvány kerengő töredék A fő közönség a sivatagi Közel-Kelet nabataeus és abbászida kori településeinek építészetével és gazdaságával foglalkozó régészek és hallgatók lesznek.

Az előadás olyan kérdéseket emel ki, mint a kultúra kivetülése Petrából a periférián fekvő településekre, a nomád pásztorélet és a földművelő életmód közötti átmenet Arabia Petraeában, a vidéki templomépítészet tervezési különlegességei, a kereszténység elterjedése és gyakorlata ebben a régióban, valamint a korai iszlám kor vidéki építészete. Szó esik továbbá a helyi sivatagi mezőgazdaság, az állattenyésztés, a vadászat, az élelmiszerek importja és exportja, valamint az emberi táplálkozás állapota az ókori Humaymában.