Értékelés:
A „Hungry Beat” című könyv a skót poszt-punk zenei színtér alapos feltárását nyújtja az 1970-es évek végétől az 1980-as évek közepéig, különös tekintettel az olyan befolyásos kiadókra, mint a Fast Product és a Postcard Records. A zenei színtér kulcsfiguráival készített interjúk révén nyújt betekintést, és értékes forrásként szolgál a korszak kulturális kontextusának megértéséhez.
Előnyök:Magával ragadó és informatív, a skót zenei élet elsődleges szereplőitől származó interjúkban gazdag, kiemeli a jelentős kiadók hozzájárulását, értékes történelmi kontextust kínál, és korrekcióként szolgál a poszt-punk korszakról szóló meglévő narratívákhoz.
Hátrányok:Az elbeszélés ismétlődővé válhat, a történet egyes aspektusait nem tárja fel kellőképpen, és nem nyújt teljes történetet a korszak összes jelentős zenekaráról.
(7 olvasói vélemény alapján)
Hungry Beat: The Scottish Independent Pop Underground Movement (1977-1984)
A Hungry Beat egy túlságosan rövid korszak története, amikor ennek az iparágnak a rövidre zárása életképesnek tűnt. De a pokolba is, az idők fényesek voltak, ahogyan a zene is, amit ezek a művészek készítettek. A dalok és a szereplők közül sokan megmaradtak, és itt elmesélik a történetüket és nyalogatják a sebeiket" Ian Rankin.
Nem lehet alábecsülni a két független skót zenei kiadó, a Fast Product és a Postcard hatalmas kulturális hozzájárulását. Bob Last és Hilary Morrison Edinburgh-ban, majd Alan Horne és Edwyn Collins Glasgow-ban segítettek megteremteni a skót létbe vetett bizalmat, amely addig nem létezett a popzenében (vagy általában a skót művészetekben). Heves független szellemiségük a minőség és az intelligencia bélyegét nyomta rá mindenre, amit elértek, ahogyan szerepük volt a regionális független kiadók és kulturális agitátorok, például a Rough Trade, a Factory és a Zoo megjelenésében is.
A Hungry Beat e kiadók és a skót poszt-punk korszak meghatározó szóbeli története. Az 1977-1984 közötti időszakot felölelő könyv a Subway Sect és a Slits fellépésével kezdődik az edinburgh-i White Riot turnén, majd Bob Last kísérleti elektronikus művészektől a Fast Product-en keresztül a Human League kísérleti elektronikus művészekké váló, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban első helyezést elért Don't You Want Me című diadalmas kislemezükig vezet. A Hungry Beat nagyrészt a Grant McPhee Big Gold Dream című filmjéhez készített interjúkra épül, melyeket Last, Hilary Morrison, Paul Morley és a The Human League, a Scars, a Mekons, a Fire Engines, Josef K, az Aztec Camera, a Go-Betweens és a Bluebells tagjai készítettek, és átfogó áttekintést nyújt a skót kulturális élet egyik legfontosabb időszakáról és arról a két lemezkiadóról, amely megváltoztatta a brit zenei életet.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)