Hustlers in the Ivory Tower: Press and Modernism from Mallarm to Proust
Kizárólag könyvtárak számára elérhető e-könyv a JSTOR Path to Open kezdeményezés részeként.
A francia irodalomban az újságoknak jellemzően rossz sajtójuk volt. A tizenkilencedik században a francia költők és regényírók a sajtó gyors növekedését a művészetet és a kultúrát elnyelő, romboló behemótként ábrázolták. A század vége felé azonban néhány író ambivalensebb megközelítést kezdett alkalmazni, az antipátia és a lelkesedés között ingadozva a tömegessé vált és mindenütt jelenlévő kulturális jelenség iránt. „Senki sem menekül meg igazán az újságírás elől”, ahogy Stéphane Mallarmé fogalmazott. Ő és más vezető modernisták, köztük Guillaume Apollinaire és Marcel Proust, ahelyett, hogy elzárkóztak volna az „egyetemes riportoktól”, az újságokat az irodalmi kísérletezés alapvető fórumának tekintették.
A Hustlers in the Ivory Tower című könyv azt vizsgálja, hogy a francia modernisták hogyan használták az újságokat és a nagy példányszámú magazinokat „irodalmi laboratóriumként”, amikor verseket és fantáziadús prózát publikáltak ezeken a lapokon. A könyv széleskörű dokumentumkutatásra támaszkodva a kulisszák mögé tekint, és a szerzők, szerkesztők és kiadók között zajló, a franciaországi modernista irodalom felemelkedését elősegítő huzavona és ügyeskedés kulisszái mögé tekint.
Ezek a sajtóval való interakciók az újságírás és az irodalom közötti feszültségek árnyalt, öntudatos ábrázolását eredményezték a modernista költészet és próza műveiben, amelyek példátlan mélységben szembesülnek saját újságírói hátországukkal. A Hustlers in the Ivory Towerben az újság egyszerre modell és fólia, és a francia irodalomnak a modernitással való megbékélésért folytatott szélesebb körű küzdelmének helyszíne.