Hyderabad elpusztítása

Olvasói vélemények

A kritikák kritizálják A.G. Noorani könyvét, mert az elfogultnak tűnik, és hamisan mutatja be Hyderabad történelmi és kulturális kontextusát, azt állítva, hogy árt Hyderabad és a Nizam hírnevének. A recenzensek úgy vélik, hogy a szerző nem nyújt objektív képet, mivel a Hyderabadi-ellenes forrásokra támaszkodik, és hiányoznak az első kézből származó beszámolók.

A könyv hasznáról nem számoltak be.

A könyvet azért kritizálják, mert rasszista nézőpontot hirdet, fájdalmas olvasmány, és hazugságokat tartalmaz. A recenzensek szerint a könyv negatív képet sugároz a hiderábádi kultúráról és a Nizamról, figyelmen kívül hagyva a régió békés és virágzó történelmét. Nooranit azzal vádolják, hogy szelektíven használ fel olyan forrásokat, amelyek rosszindulatúak a hyderábádiakkal szemben, és figyelmen kívül hagyja a helyiek nézőpontját, ami egyoldalú elbeszéléshez vezet, amely nem tartja tiszteletben a régió összetett történelmét.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Destruction of Hyderabad

Könyv tartalma:

Az indiai Hyderábád hercegi állam bukásának lenyűgöző történetét eddig az indiai nacionalizmus „udvari történészei” uralták. Ebben a könyvben A.

G. Noorani revizionista beszámolót nyújt az indiai hadsereg „rendőri akciójáról” a mesésen gazdag Nizam által uralt Hyderabad fegyveres erői és kormánya ellen. Az indiai kormány és a hinderábádi kormány közötti diplomáciai levelezés törvényszéki vizsgálata a Raj idején, valamint az 1947-es felosztás és függetlenség után feltárta a Sunderlal-bizottság jelentését az állam muszlim lakosságának a „rendőri akció” alatt és után történt lemészárlásáról (amelynek ismeretét az indiai állam azóta elhallgatta), valamint rengeteg emlékiratot és első kézből származó beszámolót a területi nacionalizmus titkos működéséről, annak legsötétebb és legszégyenteljesebb órájában.

Rávilágít M. A.

Dzsinnah nagyrészt figyelmen kívül hagyott és végzetes beavatkozására Hyderábád elpusztításában, és számot vet Patel és K. M.

Munshi kommunális irányultságával is a város sorsának alakításában. A könyvet a „másik” Hyderabadnak szenteli: egy kulturálisan szinkretikus államnak, amelyet eltöröltek a szekularizmus és a fejlődés iránt elkötelezett, egyesült India megteremtésének rohamában.