Hyman Bloom: Hyman Bloom: Élet és halál kérdései

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 25 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Hyman Bloom: Matters of Life and Death

Könyv tartalma:

A halandóság és a spiritualitás témái egy századközépi amerikai úttörő régóta elhanyagolt művészetében.

"Bloom nyugtalanító festményeit a létezésnek mint a spirituális vészhelyzet állapotának és a művészetnek mint a félelem átlényegítésének eszközének az érzete táplálja." -Holland Cotter, Art in America

Hyman Bloom Willem de Kooning, Jackson Pollock és Arshile Gorkij kortársa volt. Ez az új tanulmány Bloom emberi holttestekről, anatómiai tanulmányokról és régészeti ásatásokról készült festményeire és rajzaira összpontosít az 1940-es és 1950-es évekből. Pályafutása során gyakran visszatért ezekhez a témákhoz, sűrűn felhordott, gazdag színű festéket használt, mivel arra törekedett, hogy a fizikai és a spirituális dolgokat egyaránt megjelenítse a vásznon.

A gyönyörű színes reprodukciókkal kísért, éleslátó kurátori esszék vizsgálják ezt a nehéz, de lenyűgöző munkát, és olyan témákat járnak körül, mint Bloom művészi hírnevének élete, halála és újjászületése.

A figuráció és az absztrakció közötti növekvő szakadék az amerikai művészet e meghatározó pillanatában.

A halandóság ábrázolásának korábbi művészeti hagyományai.

A művek és Bloom zsidósága, a keleti vallások iránti érdeklődése és a reinkarnációba vetett hite közötti kapcsolat.

És a művész azon vágya, hogy a halálban és a pusztulásban szépséget és értelmet találjon. Ezeken a rajzokon és festményeken, ahogy maga Bloom is állította, "a gyötrelmes és a szép paradoxona) egységbe hozható.".

Hyman Bloom (1913-2009) Litvániában, a mai Lettországban született. Családjával 1920-ban az Egyesült Államokba emigrált az antiszemita üldöztetés elől. Haláláig Boston környékén élt és dolgozott. Munkái számos közgyűjteményben, többek között a Museum of Modern Artban, a bostoni Museum of Fine Artsban és a Whitney Museum of American Artban találhatók.