I. és II. olvasószeminárium: Lacan visszatérése Freudhoz

Olvasói vélemények

A könyv a lacani elméletet tárgyaló különböző szerzők esszéinek gyűjteménye, amely értékes meglátásokkal és elemzésekkel szolgál, de a téma összetettsége miatt kezdőknek nem ajánlott. Az olvasók értékelik a tartalom mélységét, de elégedetlenségüket fejezik ki a megemelt ár miatt.

Jó magyarázatok a lacani elméletről, számos neves szerzőtől tartalmaz esszéket, világos és elegáns kifejtés, nélkülözhetetlen olvasmány a Lacan iránt érdeklődők számára.

Kezdők számára nem alkalmas, az esszék színvonalának ingadozása, a legutóbbi áremelést túl magasnak tartják.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Reading Seminars I and II: Lacan's Return to Freud

Könyv tartalma:

Ebben az esszégyűjteményben Lacan korai munkásságát először szisztematikusan tárgyaljuk, két legkorábbi szemináriumára összpontosítva: Freud's Papers on Technique és The Ego in Freud's Theory and in the Technique of Psychoanalysis. Ezek az esszék, amelyek a mai párizsi lacani pszichoanalitikus világ legkiválóbb elemzőitől és íróitól származnak, gondosan felvázolják Lacan gondolkodásának hátterét és fejlődését.

Az I. részben Jacques-Alain Miller részletesen kibontja Lacan munkásságának filozófiai és pszichiátriai eredetét. A II., III.

és IV.

részben Colette Soler, Eric Laurent és mások a legvilágosabban magyarázzák el azt a nagy hatású fogalomalkotást, amelyet Lacan a "szimbolikus", "imaginárius" és "valóságos" fogalmakkal vezet be. Az V.

rész az eddigi első tartós angol nyelvű beszámolót nyújt Lacan pszichoanalitikus diagnosztikai kategóriáinak - neurózis, perverzió, pszichózis és alkategóriáik - újrafogalmazásáról, elméleti alapjairól és klinikai alkalmazásairól (itt bőséges esetanyagot közlünk. ). A gyűjtemény VI. és VII.

része jóval túlmutat az I. és II. szemináriumon, és Lacan korai munkásságát az 1960-as és 1970-es évek későbbi nézeteivel kapcsolja össze.

Slavoj Zizek feltárja Hegel és Lacan összetett filozófiai viszonyát a szubjektum és az okozat tekintetében. Lacan "On Freud's 'Trieb' and the Psychoanalyst's Desire" című cikke pedig - amely itt jelenik meg először angolul, és amelyet Jacques-Alain Miller "Commentary on Lacan's Text"-ben briliánsan bont ki - óriási lépést tesz előre 1965-ig, ahol döntő fordulatot látunk Lacan perspektívájában: a vágy hirtelen leértékelődik, a vágy védekező, gátló jellege kerül előtérbe.

"Ami ekkor lényegessé válik, az a vágy mint az elveszett tárgyhoz kapcsolódó tevékenység, amely a jouissance-t termeli.".