Értékelés:

A könyv mélyrehatóan vizsgálja az 1603-as évet Nagy-Britanniában, az I. Erzsébet királynő halálát és VI. és I. Jakab angol trónra lépését követő politikai és társadalmi változásokra összpontosítva. A könyv a társadalmi dinamikát és eseményeket vizsgálja, beleértve a pestis terjedését és a politikai összeesküvéseket, ahelyett, hogy kizárólag I. Jakabra koncentrálna.
Előnyök:Az elbeszélést lenyűgözőnek és informatívnak írják le, mély betekintést nyújt a 17. századi Anglia társadalmi változásaiba, valamint az uralkodók és az uralkodók közötti kapcsolatokba.
Hátrányok:A könyv talán nem felel meg azoknak az elvárásainak, akik kifejezetten I. Jakab politikai összecsapásaira szeretnének összpontosítani, mivel inkább tágabb társadalmi kérdéseket tárgyal, mintsem a király egyéni politikai kihívásait részletezné.
(1 olvasói vélemény alapján)
James I's Tumultuous First Year as King: Plague, Conspiracy and Catholicism
Ez a könyv Anglia történelmének egy döntő fontosságú, nagy politikai és társadalmi felfordulással teli évének, az 1603-as évnek a története.
1603 az utolsó búcsúk és az új kezdetek, a hanyatló szokások és az új politikai és alkotmányos elképzelések időszaka volt. Ekkor halt meg egy idős királynő, és egy messzi északról származó király emelkedett uralkodóvá egy idegen nemzet felett. A bubópestis példátlan kitörésének is tanúja volt, amely Londonban kezdődött, majd válogatás nélkül terjedt a tartományokban, és akár 30 000 ember halálát okozta.
A katolicizmus volt a második nagy betegség, amely 1603-ban járta be az országot. Jelenléte I. Jakab király trónfosztási kísérletéhez vezetett már uralkodása első hónapjaiban, amely a novemberben a winchesteri kastélyban rendezett perben csúcsosodott ki. Az összeesküvők egyik jelöltje, akit a helyére szántak, a leendő királynő, Lady Arbella Stuart volt. Arbella valóban a saját drámáit hozta volna az amúgy is zsúfolt, politikailag és társadalmilag terhelt évbe.
A jelen munka az 1603-as év egészét vizsgálja Angliában, januártól decemberig. Ugyanebben a szellemben figyelmet szentel az egyszerű emberek életének, valamint az ország nagyjainak és hatalmasainak életének is. Mennyire voltak tudatában az úgynevezett egyszerű emberek a körülöttük játszódó jelentős nemzeti epizódoknak? Érdekelte-e őket egyáltalán?
A válaszok egyszerre lenyűgözőek és váratlanok, és fontos kérdéseket vetnek fel a hétköznapi és a rendkívüli emberek közötti kapcsolatról a XVII. századi Angliában.