Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Manufacturing Ideology: Scientific Management in Twentieth-Century Japan
A japán ipart a világ irigyli hatékony és humánus irányítási gyakorlatáért. Mégis, ahogy William Tsutsui érvel, a japán stílusú menedzsment eredete és következményei kevéssé ismertek. A széles körben elterjedt hiedelemmel ellentétben a japánok elismert stratégiái nem különösebben újszerűek, sőt, nem is kifejezetten japánok.
Tsutsui e gyakorlatok gyökereit a tudományos menedzsmenthez, vagyis a taylorizmushoz, egy amerikai koncepcióhoz vezeti vissza, amely a századfordulón érkezett Japánba. A következő évtizedek során ezt az importált modellt Japán ipari műhelyei átvették - és végül átalakították -. Az utánzásból újítás lett, mivel a japán menedzserek olyan átdolgozott taylorizmusra törekedtek, amely a mechanikus hatékonyságot a munkaerő emberi mivoltának tiszteletben tartásával ötvözte.
Tsutsui úttörő tanulmánya a taylorizmus japán megtestesülését követi nyomon az 1920-as évek hatékonysági mozgalmától kezdve a gazdasági világválság korszakának racionalizálásán és a háborús mozgósításon át egészen a háború utáni termelékenységi törekvésekig és minőségellenőrzési kampányokig. A taylorizmus több lett, mint egy menedzsmenteszköz; a gyáron túli elterjedése a modern Japánban a gazdasági növekedésről, a szociálpolitikáról és a politikai hatalomról folytatott viták erőteljes szellemi mintájává vált.
Tsutsui történeti és összehasonlító perspektívái rávilágítanak a japán taylorizmus központi szerepére a japán kormány és az ipar kapcsolatáról és a fordista tömegtermelés fejlődéséről folyó vitákban. Arra kényszerít minket, hogy újragondoljuk, milyen következményekkel jár a japán típusú menedzsment a nyugati iparágakra, valamint magának Japánnak a jövőjére nézve.
