Időjárás, migráció és a skót diaszpóra: A hideg ország elhagyása

Eredeti címe:

Weather, Migration and the Scottish Diaspora: Leaving the Cold Country

Könyv tartalma:

Miért hagyta el a skótok nagy része a mérsékelt éghajlatot, hogy a világ olyan részein éljen állandó jelleggel, ahol a szélsőségesebb hőmérsékleti viszonyok voltak a jellemzőek? A hosszú tizenkilencedik század a mainál következetesen hűvösebb időszak volt, és Skócia továbbra is a leghidegebb a brit nemzetek közül.

A tizenkilencedik századi meteorológusok a környezeti determinizmushoz fordultak, hogy megmagyarázzák a mezőgazdasági hiány fennmaradását, és meghatározzák azokat a légköri viszonyokat, amelyek súlyosbították a városokban a halálesetek és a betegségek előfordulását. Ezekben az esetekben a kivándorlás logikája és az alternatív éghajlat előnyei meggyőzőek voltak.

A kivándorlási ügynökök az általuk kedvelt éghajlatot mutatták be, hogy a migránsokat magukhoz vonzzák. Az éghajlati okok, a nyomás és az ösztönzők, amelyek az emberek mozgását eredményezték, nem voltak sem egyszerűek, sem egységesek. Vannak ismert strukturális jellemzők, amelyek a migrációs tapasztalatokat kontextusba helyezik, ezek közül a legfontosabbak a gazdasági és demográfiai tényezők.

A történeti klimatológusok munkájára és a hosszú távú éghajlati adatok rendelkezésre állására építve Skócia kivándorlási történetét most először vizsgáljuk a nemzet éghajlatának tükrében. A skótok jelentős, egy főre jutó számban hagyták maguk mögött a hideg országot; a diaszpóra számára azonban a „haza” továbbra is megszakíthatatlan kapocs maradt.