Justice in Climate Action Planning
Ez a szerkesztett kötet azt vizsgálja, hogy az éghajlat-változási cselekvési tervek hogyan biztosítják az igazságosságot a város léptékében. Az Egyesült Államokban a közelmúltban történt események különösen éretté teszik a kontextust a városi éghajlat-politika igazságosságának megvitatására.
Egyrészt a Black Lives Matter mozgalom megjelenése, George Floyd halála és a faji diszkrimináció előtérbe kerülése a közéletben előtérbe helyezte az igazságosság fogalmát. Másrészt az éghajlati események megnövekedett gyakoriságának és súlyosságának a városi lakosság sebezhető szegmenseire gyakorolt szörnyű következményei tagadhatatlanok. Noha néhány város proaktívan igyekezett integrálni az igazságosságot az éghajlatvédelmi akciótervezésbe, a legtöbb helyen hiányzik a két szféra közötti kifejezett és szisztematikus kapcsolat.
Ez a könyv ezt a kapcsolódási pontot vizsgálja, mivel azt igyekszik megérteni, hogy a városok hogyan tudnak igazságos módon és igazságos eredmények érdekében reagálni az éghajlatváltozásra. Míg a "fejlődésen" alapuló ellenálló stratégiák a történelmi egyenlőtlenségeket is felvállalhatják, ugyanakkor különböző folyamatok révén - a nem megfelelő megoldásoktól a teljes kirekesztésig és az éghajlati dzsentrifikációig - bizonyos népességcsoportok marginalizálódását eredményezhetik.
A kötet fejezetei esettanulmányokra támaszkodva, annak meghatározásával, hogy bizonyos népességcsoportokat hogyan vonnak be, illetve zárnak ki az éghajlatvédelmi intézkedések tervezési gyakorlatából, a kötet fejezetei az amerikai városok éghajlatvédelmi intézkedéseinek eltérő eredményeit vázolják fel, és egyúttal mintát javasolnak az USA-n kívüli összehasonlító munkához. A szerzők foglalkoznak azzal a vitával, hogy az igazságosság hogyan épül be vagy nem épül be az éghajlat-változási cselekvési tervekbe, és értékelik a gyakorlati következményeket, miközben elméleti és módszertani hozzájárulást is tesznek. Mivel a könyv az igazságosság és az éghajlat-politikai fellépés metszéspontjában hiánypótló szakirodalom, új felismerésekkel szolgál a legszélesebb közönség számára: hallgatók, gyakorlati szakemberek, politikai döntéshozók, tervezők, a nonprofit szektor, valamint a földrajz, a várostervezés, a várostudományok, a környezettudományok, az ökológia, a politikatudomány vagy az antropológia területén dolgozó tudósok számára.
Öt vizsgálati tengely mentén - elmélet, ellenálló képesség, méltányosság, közösség és összehasonlítás mint módszer - a szerzők különböző utakat kínálnak a városi éghajlatvédelmi intézkedések és az igazságosság különböző értelmezései közötti metszéspontok feltárására. Közösen olyan elmélkedésre hívnak fel, amely gyakorlati kezdeményezésekhez vezethet az éghajlatváltozás mérséklésében, miközben a társadalmi igazságosság elméletét is továbbfejlesztik, hogy a városi területet olyan csomópontként kezeljék, ahol az (in)igazságosság megjelenik és jelentős eredményekkel kezelhető.
