Ikonoklaszt - Shinzo Abe és az új Japán

Olvasói vélemények

A könyv alapos és lebilincselő életrajzot nyújt Shinzo Abe-ról, részletesen bemutatva politikai karrierjét és az elmúlt 25 év Japán társadalmi-gazdasági helyzetére gyakorolt hatását. Az olvasók nagyra értékelik a japán politikába nyújtott mélyreható betekintést, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek a témához kapcsolódó háttérrel. Egyes kritikák azonban megemlítik, hogy Abe életének személyes, nem politikai részletei nem kaptak kellő hangsúlyt.

⬤ Az egyik legjobb Shinzo Abe-ról szóló könyvnek tartják, és dicsérik a lebilincselő írásmódja és az éleslátó elemzése miatt.
⬤ A japán politikában járatlan olvasók számára is hozzáférhető.
⬤ Részletes betekintést nyújt az elmúlt 25 év főbb politikai és társadalmi-gazdasági kérdéseibe Japánban.
⬤ Jól dokumentált beszámolót nyújt, amely hasznos kontextust nyújtó lábjegyzetekkel egészül ki.
⬤ Kiemeli Abe politikájának és vezetői stílusának jelentős aspektusait.

⬤ Néhány olvasó számára kevésbé vonzó lehet, hogy a politikai kérdésekre összpontosít a személyes részletek rovására.
⬤ A könyv nem biztos, hogy kielégíti azokat, akik Abe lazább vagy pletykaorientált életrajzát keresik.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Iconoclast - Shinzo Abe and the New Japan

Könyv tartalma:

A tudományfilozófia zsákutca felé tart. A tudományról való, ránk hagyományozott gondolkodásmód szánalmasan alkalmatlan jelenlegi céljainkra.

Tekintettel a minket most érdeklő kérdésekre, ez az örökség több problémát okoz, mint amennyit megold. Továbbá inkább elidegenít bennünket a tudománytól, ahelyett, hogy a tudományt ténylegesen vagy potenciálisan összekapcsolná az életünkkel. A legjobb esetben furcsává teszi a tudományt, a legrosszabb esetben pedig veszélyessé és ijesztővé.

Ahelyett, hogy a tudományt emberi arcú, az egyszerű halandók számára is érthető célokra törekvő gyakorlatok összességeként kezelnénk, inkább úgy kezeljük, mint az eszmék és a mérés technokrata folyamatainak valamilyen elvont rendszerét. Valószínűnek tartom, hogy a tudományról való ilyesfajta gondolkodás előmozdítása áll a bölcsészettudományokon belül a tudománnyal szembeni reakció mögött, amely az úgynevezett „tudományos háborúkban” csúcsosodott ki.

A tudományfilozófiának soha nem adatott meg egy globális ortodoxia (a „bevett nézetről” való beszéd ellenére), így bármilyen beszéd arról, hogy mit hagyományozott át a hagyomány, szükségszerűen inkább a családi hasonlóságok, közös irányzatok és közös gondolkodási stílusok, mintsem egy koherens tananyag, egyetlen módszer vagy egységes kutatási program mentén halad. Azzal, hogy megpróbálom leleplezni a hagyományon belüli közös feltételezéseket - a hibák forrását -, egy átfogó alternatívát kínálok, amely nagyban különbözik a tudományfilozófia eddigi fő életformáitól.

Ez a fő célom, hogy egy ilyen alternatívát nyújtsak, amelyet a nagy amerikai filozófus, John Dewey munkásságában fedeztem fel.