Imperial Visions: The Prophet and the Book of Isaiah in an Age of Empires
Az utóbbi években az assziriológiában, az ószövetségi/héber bibliatudományban és az ókori világ tanulmányozásának más területein is megjelent az érdeklődés a birodalom(ok) iránt.
Együttműködő kutatási projektek foglalkoznak a birodalom és az imperializmus kérdéseivel, és Izrael és Júda prófétáit, valamint a róluk elnevezett könyveket mint a korabeli birodalmak kontextusában működő szereplőket vizsgálják. Bizonyos mértékig mindez annak az intenzív érdeklődésnek az újjáéledésének tekinthető, amelyet Oswald Spengler, Arnold Toynbee és Karl Wittfogel munkái keltettek a huszadik században, a mi korunktól nagyon eltérő történelmi helyzetekben.
De akkor mi is egy olyan átmeneti korban élünk, amelyet a bizonytalanság és a tájékozatlanság jellemez, és arra késztet bennünket, hogy tanulmányozzuk a birodalmak felemelkedését és bukását az idők során. A jelen kötet, amely olyan esszéket tartalmaz, amelyek az Aberdeeni Próféciahálózat 2015 októberében, a Gottingeni Egyetem Lichtenberg-Kollegjában tartott ötödik találkozójának gyümölcsei, sajátos nézőpontot nyújt a próféciáról a birodalom kontextusában. Az a tény inspirálta, hogy Ézsaiás könyve lehetővé teszi számunkra, hogy egy sajátos prófétai hagyomány szeszélyeit kövessük nyomon öt évszázadon keresztül, három különböző birodalom alatt.
A jelen kötet esszéi az Ézsaiás könyve alkotó részeinek keletkezéstörténetére, valamint a keletkezésüknek a birodalmak politikai és kultúrtörténetével való összefüggéseire összpontosítanak. A kötet így Ézsaiás és a róla elnevezett könyv történetének néhány kulcspontját járja körül.
