Értékelés:
A „Halálos harcban” című könyv Gottlob H. Bidermann részletes és személyes beszámolót nyújt a szerzőnek a II. világháború alatt a keleti fronton katonaként szerzett tapasztalatairól. A német katonák kemény valóságát szembeállítja a náci rezsimtől való ideológiai elhatárolódásukkal. Bár sikerül egyedi nézőpontot bemutatnia, az olvasók figyelmeztetnek, hogy néha hiányzik belőle az érzelmi mélység, és túlságosan technikai jellegű lehet.
Előnyök:⬤ Megragadó elbeszélés, amely az olvasót belemeríti a keleti front valóságába.
⬤ Értékes betekintést nyújt a német katonák életébe és a hadtörténelembe.
⬤ Jól szerkesztett, a csaták és a személyes élmények alapos leírásával.
⬤ Ritka, első személyű beszámoló a 132. gyaloghadosztály szemszögéből.
⬤ Bidermann mind katonaként, mind írói képességeiért elismert.
⬤ Néhány olvasó szerint az elbeszélés néha száraz és túlságosan technikai jellegű.
⬤ A hasonló memoárokhoz, például „Az elfelejtett katona” című könyvhöz képest hiányzik az érzelmi elkötelezettség.
⬤ A szerzőt úgy látják, hogy elhatárolódik a háború és a náci rezsim erkölcsi következményeitől.
⬤ A térképek korlátozott száma megnehezíti a csapatmozgások követését és a földrajzi összefüggések megértését.
⬤ Egyes szakaszok ismétlődőnek tűnhetnek, vagy elakadhatnak a történelmi részletekben.
(224 olvasói vélemény alapján)
In Deadly Combat: A German Soldier's Memoir of the Eastern Front
A második világháború poklában a keleti front volt a tűz és jég szíve. Gottlob Herbert Bidermann 1941 és 1945 között szolgált ezen a halálos hadszíntéren, és az ezekről az évekről szóló emlékiratai felidézik a háború látványát, hangjait és szagát, miközben szemléletesen ábrázolja a pusztulás felé menetelő hadsereget.
A Halálos harcban a kegyetlen terepen harcoló és meghalt több millió névtelen katona egyikének lebilincselő és elgondolkodtató beszámolója a keleti front brutalitását és borzalmait olyan részletességgel közvetíti, amely korábban soha nem volt elérhető angol nyelven. Egy szárazföldi katona szemszögéből mutatja be az életet és a halált a frontvonalakon, és feltáró új információkat nyújt a mindennapi műveletekről és a német hadsereg életéről.
Az ötször megsebesült és számos vitézségi kitüntetéssel kitüntetett Bidermann harcolt a Krímben és Szevasztopol ostrománál, részt vett a Leningrádtól délre fekvő erdőkben vívott kegyetlen harcokban, és a háborút a kurlandi zsebben fejezte be. Megosztja benyomásait a szolgálata kezdetén látott számtalan orosz hadifogolyról, a két könyörtelen ellenfél közé szorult parasztokról, akik az ellenségeskedések túléléséért küzdöttek, és a tájat ellepő holttestekről. Felidézi az otthonról kapott karácsonyi mézeskalácsot, amely legyőzte a csata bűzét, a húsvétot, amelyet egy kosárnyi orosz kézigránát tojással ünnepeltek, és azt, hogy csodával határos módon túlélte a géppuskatüzet közelről. Zárásként újra átéli a megalázó megadást egy olyan ellenség előtt, akit a németek egykor kigúnyoltak, és kijózanító betekintést nyújt a szovjet gulágokon zajló életbe.
Bidermann beszámolója megcáfolja azt a mítoszt, hogy a magasan gépesített német hadsereg büntetlenül átgázolt a gyengébb ellenfeleken. Annak ellenére, hogy a Barbarossa hadművelet első hónapjaiban a németek hatalmas területeket foglaltak el, az Oroszországgal vívott háború továbbra is bizonytalan és könyörtelen maradt. Története ezt az élő poklot beemeli a II. világháború évkönyveibe, és szélesíti a leghalálosabb harci övezetről alkotott képünket.
A fordító, Derek Zumbro lebilincselő elbeszéléssé tette Bidermann emlékiratait, amely megtartotta a szerző erőteljes stílusát. Bidermann dinamikus történetének ez az angol nyelvű kiadása a Krim-Kurland Mit Der Der 132 Infanterie Division című, magánkiadásban megjelent emlékiraton alapul. A fordító a Bidermannal készült számos interjúból származó fontos eseményeket egészítette ki, hogy az amerikai olvasók számára további kontextust biztosítson.