India alapító pillanata: A legmeglepőbb demokrácia alkotmánya

Olvasói vélemények

Dr. Madhav Khosla könyvéről szóló kritikák a csodálat és a csalódás keverékét mutatják. Sokan dicsérik az indiai alkotmányról alkotott éleslátását és a lebilincselő írói stílust, míg mások a nyelvezet bonyolultságát és a tartalom és a leírás közötti érzékelhető szakadékot kritizálják.

⬤ Az indiai alkotmány éleslátó és jól megírt feltárása
⬤ friss perspektívát nyújt az alkotmány mindennapi életben betöltött jelentőségéről
⬤ felbecsülhetetlen értékűnek tekinthető az alkotmány történetének és alapelveinek megértéséhez.

⬤ Bonyolult nyelvezet, amely nehéz lehet az általános olvasók számára
⬤ egyesek kiábrándítónak találták a tartalmat, és nem az ígéreteknek megfelelőnek
⬤ intellektuális arroganciával vádolták
⬤ a könyv szállított állapotával kapcsolatos problémák.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

India's Founding Moment: The Constitution of a Most Surprising Democracy

Könyv tartalma:

Hogyan jött létre India alkotmánya, és hogyan vezette be a demokráciát a brit uralomtól való függetlenné válás után.

Nagy-Britannia indoklása az indiai gyarmati uralomra az indiai önkormányzat lehetetlenségét hangsúlyozta. És a birodalom mindent megtett, hogy ez így is legyen, elszegényítve az indiai alattvalókat, és keveset tett a társadalmi-gazdasági valóságuk javításáért. Így amikor eljött a függetlenség, a demokratikus állampolgárság megteremtése jelentette a legnagyobb kihívást.

Madhav Khosla feltárja, hogy India alapítói milyen eszközökkel támogatták a demokratikus ethosz kialakulását. Tudták, hogy az embereknek meg kell tanulniuk az állampolgárság módját, de a neveléshez vezető út nem egy felsőbbrendű osztály uralmában rejlett, ahogyan azt a britek állították. Inkább az önfenntartó politika megteremtésén alapult. Az indiai alkotmány alkotói a szegénység, az írástudatlanság, a társadalmi heterogenitás és az évszázados hagyományok közepette vezették be az általános választójogot. Olyan alkotmányos rendszert alkottak, amely a legmostohább körülmények között is képes volt választ adni a demokratizálódás problémájára. 1950. január 26-án lépett hatályba az indiai alkotmány - a világ leghosszabb alkotmánya -.

A világ alkotmányainak több mint felét az elmúlt három évtizedben írták. A XVIII. század végi alkotmányos forradalmaktól eltérően ezek a jelenkori forradalmak olyan országokban zajlottak, amelyeket alacsony gazdasági növekedési és oktatási szint jellemez, ahol a szavazó népesség faji, vallási és etnikai hovatartozás alapján mélyen megosztott. És ezek az országok egyszerre demokratizálódtak, nem pedig fokozatosan. India alapításának eseményei és eszméi természetes viszonyítási pontot kínálnak ezeknek a nemzeteknek, ahol a demokrácia és az alkotmányosság egyszerre érkezett meg, és emlékeztetnek bennünket az önrendelkezés mai ígéretére és kihívására.