Individualizmus, holizmus és a szociológiai elmélet központi dilemmája

Eredeti címe:

Individualism, Holism and the Central Dilemma of Sociological Theory

Könyv tartalma:

Az individualizmus és a holizmus - a könyv címében szereplő fogalmak - két olyan kulcsfontosságú elméleti nézőpontot képviselnek, amelyek évtizedek óta irányítják és alakítják a szociológiai gondolkodást. Több mint egy évszázadon keresztül ez a két értelmezési perspektíva a szociológiai elméletet is két táborra osztotta, és ezt a dualizmust áthidalni próbáló tudósok egy csoportja kísérte figyelemmel.

Jeffrey C. Alexander amerikai szociológus szerint az individualista elméletek vonzerejüket és erejüket abból az alapfeltevésből merítik, hogy az emberek egyéni, szabad, autonóm, racionálisan és erkölcsileg következetes lényekként hoznak döntéseket. Ehhez kapcsolódik az a meggyőződés, hogy képesek ezeket a tulajdonságokat cselekedeteikben kifejezni, függetlenül a társadalmi helyzettől, illetve attól, hogy milyen gazdasági vagy erkölcsi feltételek uralkodnak.

A holisztikus vagy kollektivista elméletek az individualizmussal ellentétben a társadalmi entitásoknak tulajdonítanak elsőbbséget. Ez a nézőpont azért fontos, mert megteremti azt az alapfeltételt, amelyen keresztül az entitások tudatos szociológiai elemzés tárgyává válhatnak. Ennek az előfeltételnek azonban ára van. A kollektívumra és a nagyobb entitásokra helyezett hangsúly logikusan azt jelenti, hogy az egyéni akarat és a szabad emberi döntéshozatal általában kiesik a látómezőből.

Ez a könyv amellett érvel, hogy ez a két perspektíva, az individualista és a holisztikus, a szociológiai gondolkodás központi dilemmáját alkotja. Kiterjedt áttekintést és kritikát nyújt a kortárs szociológiai megközelítéseknek erről az antinómiáról, és megvizsgálja az ennek leküzdésére és egyesítésére tett kísérleteket. A könyv emellett a "kritikai rekonfigurativizmus" fogalmán keresztül új megközelítést javasol e dilemma megoldására, azzal érvelve, hogy e dilemma feloldása nemcsak a szociológiai elmélet, hanem az empirikus társadalomkutatás számára is létfontosságú.