Ingatag gyarmatosítás: Az 1746-os földrengés-szökőár a perui Limában és hosszú utóélete

Olvasói vélemények

A „Rázós gyarmatosítás” című könyv a késő gyarmati Limát vizsgálja részletesen, az 1746-os földrengés utóhatásaira, valamint a korszak társadalmi és politikai dinamikájára összpontosítva. Bár gazdag történelmi betekintést nyújt, és különböző társadalmi csoportokat vizsgál, az olvasók számára kissé nehezen követhetőnek tűnik a könyv szervezése és részletközpontú megközelítése miatt.

⬤ Sokoldalú képet nyújt a késő gyarmati Limáról.
⬤ Részletgazdag és informatív a korszak társadalmi-politikai kihívásairól.
⬤ Magával ragadó leírás a földrengésről és annak következményeiről.
⬤ Különböző érdekcsoportokat tár fel, köztük a papságot, a nőket és az indiánokat.
⬤ Történelmi kontextusban mutatja be a Bourbon reformokat és ellentmondásokat.

⬤ Kissé szervezetlen és nehezen követhető.
⬤ Az események anakronisztikus bemutatása összezavarhatja az olvasót.
⬤ Száraz és túlságosan részletes lehet, a kezdők számára talán megterhelő.
⬤ A szerző hajlamos arra, hogy a szövegben megismételje a gondolatokat.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Shaky Colonialism: The 1746 Earthquake-Tsunami in Lima, Peru, and Its Long Aftermath

Könyv tartalma:

Az olyan kortárs természeti katasztrófákat, mint a Katrina hurrikán, hamarosan nézeteltérések követik arról, hogy a közösségeket újjá kell-e építeni, és ha igen, hogyan, a politikai vezetők a közösség érdekeit képviselik-e, és hogy a pusztítást meg lehetett volna-e előzni. A Shaky Colonialism bemutatja, hogy számos hasonló kérdés több mint 250 évvel ezelőtt is megélénkítette a katasztrófák utóhatásait.

1746. október 28-án hatalmas földrengés pusztított Limában, az 50 000 lakosú, nyüzsgő városban, a perui alkirályság fővárosában és Spanyolország dél-amerikai területeinek szívében. Fél órával később szökőár pusztította el a közeli Callao kikötőjét.

A földrengés-cunami templomokat és fontosabb épületeket rombolt le, megrongálta az élelmiszer- és vízellátást, és felfüggesztette a normális társadalmi szabályokat, ami a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó embereket egymásnak ugrasztotta, és széles körű káoszt idézett elő. A Shaky Colonialism című könyvében Charles F.

Walker megvizsgálja a katasztrófára adott reakciókat, az alkirálynak a város újjáépítésére vonatkozó terveit, valamint az egyház, a spanyol korona és Lima soknemzetiségű lakosságának ellenállását. Az alkirály ambiciózus újjáépítési tervével a gyarmati állam hatalmát igyekezett megerősíteni az egyház, a felsőbb osztályok és más csoportok felett. Egyetértve a buzgón katolikus város legtöbb lakosával abban, hogy a földrengés és a cunami Isten haragjának megnyilvánulása volt Lima dekadens életmódja miatt, remélte, hogy visszaszoríthatja a város barokkos túlkapásait és megszelídítheti a város hírhedten független nőit.

Nagy meglepetésére szinte mindenki ellenezte a tervét, ami széles körű vitát váltott ki a politikai hatalomról és az urbanisztikáról. Walker megvilágítja a spanyol ellenőrzés ingatag alapjait Limában, és leírja a lappangó konfliktusokat - az osztályról, a fajról, a nemekről, a vallásról és a rendezett társadalom definíciójáról -, amelyeket az 1746-os földrengés és a cunami hozott felszínre.