Innovációk a fejlesztési garanciák terén

Eredeti címe:

Innovations in Guarantees for Development

Könyv tartalma:

A két- és többoldalú fejlesztési ügynökségek garanciákat használnak annak érdekében, hogy csökkentsék a befektetők kockázati kitettségét, és magántőkét vonzzanak a fejlődő országokba. A garancia olyan jogilag kötelező erejű megállapodás, amelynek értelmében a garanciavállaló vállalja, hogy a hitel vagy más pénzügyi eszköz nemfizetése esetén részben vagy egészben kifizeti a kölcsön vagy más pénzügyi eszköz esedékes összegét.

Az egész fejlődő világban vannak olyan helyek, ahol a megfelelő garanciatermékhez való hozzáférés olyan befektetéseket tesz lehetővé, amelyek egyébként elmaradnának - ahol a hozam megvan, de a kockázatok egyszerűen meghaladják a piaci tűrőképességet, vagy ahol a szabályozás korlátozza a befektetők kockázatviselési képességét. Ezek a lehetőségek arra várnak, hogy a kétoldalú fejlesztési ügynökségek és a fejlesztési pénzintézetek (DFI-k) megragadják őket, amelyeknek megvan a rugalmasságuk az innovációhoz. A multilaterális fejlesztési bankok (MKB-k) a garanciák meghatározó szolgáltatói bizonyos piaci szegmensekben, ahol a kormányzati magatartás befolyásolására és a kockázatok csökkentésére (és nem csupán átcsoportosítására) való képességük természetes előnyt jelent számukra.

Ugyanakkor számviteli gyakorlatuk, szabályozói kezelésük és üzleti modelljük is korlátozhatja őket. Más piaci szegmensekben a szakosodott garanciaszolgáltatók vagy az MPI-k testre szabott garanciákat hozhatnak létre, és olyan módon árazhatják azokat, hogy kereskedelmi szempontból vonzó ajánlatot tegyenek, miközben tőkéjükön piaci hozamot érnek el.

Ez a jelentés a garanciák használatának kiterjesztésével kapcsolatos erényeket és hiányosságokat mutatja be, különös tekintettel a bevett MKB üzleti modellen kívül működő szereplők innovációs lehetőségeire. Mivel a garanciák nem a pénzügyi áramlás egyik formája (kivéve, ha a körülmények megkövetelik a garancia lehívását, és a garanciavállaló átvállalja a hitelfelvevő adósságát), szerkezetük, költségeik és céljaik tekintetében különböznek más fejlesztési finanszírozási eszközöktől.