Értékelés:

A könyv az egyház-állam kérdéssel kapcsolatos elemzések kivételes gyűjteményét kínálja, tudományos előadásokkal és az online anyagok továbbfejlesztésével. Figyelemre méltó esszéket és fordításokat tartalmaz, így értékes forrás a politikai filozófia és a teológia iránt érdeklődők számára.
Előnyök:⬤ Az egyház-állam kérdés kiemelkedő elemzése.
⬤ Jól tipizált és javított tudományos bemutatás.
⬤ Olyan elismert szerzők jelentős darabjait tartalmazza, mint Pater Edmund Waldstein és Thomas Pink.
⬤ Értékes tudományos munkához és komoly tanulmányokhoz.
⬤ Klasszikus teológiai szövegek fordításait tartalmazza.
⬤ Egyes olvasók a könyvet bonyolultnak vagy sűrűnek találhatják, tekintettel annak tudományos jellegére.
⬤ A tartalom csak azoknak lehet vonzó, akik kifejezetten érdeklődnek a politikai teológia és a kapcsolódó területek iránt.
(1 olvasói vélemény alapján)
Integralism and the Common Good: Selected Essays from The Josias (Volume 2: The Two Powers)
Ha a katolikus egyház közömbösen tekinthet a különböző politikai formákra, akkor fordítva nem igaz, hogy a politikai közösségek közömbösen tekinthetnek a "vallás" különböző formáira. Mint a teremtés bármely része, a politikai élet - amelyet Isten hozott létre és akart az időbeli közjó érdekében - is megsebesült, és gyógyításra szorul Isten kegyelme által, akiben minden dolog fennáll, és akire irányul.
Az Egyház nem fenyegetés a világi hatalmak számára, hanem a remény üzenetének hordozója, hogy azok teljesebbé válhatnak önmagukban: arra szólítja fel őket, hogy ismerjék fel az emberről szóló igazságot, amelyet Teremtője a szívébe írt, és azt az igazságot, amely a testté lett Igében emberré lett. Mivel mindkettő Istentől származik, a két hatalom - a földi uralkodók világi hatalma és az apostolok és utódaik szellemi hatalma - rendezett viszonyba kell, hogy lépjen egymással, mindegyiknek megvan a maga sajátos gondja, de csak harmonikus együttműködésben képes virágozni.
A Józsiás válogatott esszéinek e második kötete nagyrészt az embernek az igaz vallással szembeni társadalmi kötelességeinek kifejtésével foglalkozik: röviden: Krisztus társadalmi királyságának jelentésével. Követi az egyház cselekvési szabadság (libertas ecclesiae) követelésének következményeit az egyház és az állam szétválasztásának hamis elvével szemben, és ügyesen válaszol az "integralizmus" e víziója ellen felhozott ellenvetésekre.".