Interdisciplinarity: Reconfigurations of the Social and Natural Sciences
Az a gondolat, hogy a kutatásnak interdiszciplinárisabbá kell válnia, már közhelyszerűvé vált. Befolyásos kommentátorok szerint az olyan problémák példátlanul összetett volta, mint az éghajlatváltozás vagy a biomedicina társadalmi hatásai, interdiszciplináris erőfeszítéseket követelnek meg, amelyek a társadalom- és a természettudományokat egyaránt integrálják. Ebben az összefüggésben az a kérdés, hogy egy adott tudásgyakorlat túlságosan diszciplináris, vagy interdiszciplináris, vagy nem eléggé diszciplináris, a kormányok, a kutatáspolitikai döntéshozók és a finanszírozó ügynökségek számára kérdéssé vált. Röviden, az interdiszciplinaritás kulcsfontosságú politikai kérdéssé vált; a kifejezés azonban hajlamos inkább elfedni, mint megvilágítani a rubrikája alá tartozó különféle gyakorlatokat.
Ez a kötet új megközelítést kínál az interdiszciplinaritás elméletéhez, bemutatva, hogyan alakítják át a társadalom- és természettudományok közötti határokat. Megvizsgálja az interdiszciplinaritással való jelenlegi foglalatosságot, nevezetesen annak a sajátos diskurzusnak a térnyerését, amelyben az interdiszciplinaritás a tudomány, a technológia és a társadalom közötti kapcsolatok átalakulásával társul. A szerzők foglalkoznak egyrészt a természettudományok és a mérnöki tudományok, másrészt a társadalomtudományok, a művészetek és a bölcsészettudományok közötti együttműködés előmozdítására tett kísérletekkel. Az IT-iparban végzett etnográfiától a tudományos és technológiai tanulmányokig, a környezettudományoktól az orvosi humán tudományokig, a kibernetikától a művészettudományokig a gyűjtemény azt vizsgálja, hogy az interdiszciplinaritást hogyan tekintik megoldásnak nemcsak a tudomány és a társadalom közötti kapcsolatok javítására, hanem az elszámoltathatóságra való törekvésre és az innováció előmozdításának szükségességére is.
Az interdiszciplinaritás alapvető olvasmány a társadalomtudományok, művészetek és bölcsészettudományok - beleértve az antropológiát, a földrajzot, a szociológiát, a tudomány- és technológiatudományt és a kultúratudományt - tudósai, hallgatói és döntéshozói számára, valamint mindazok számára, akik interdiszciplináris kutatásokat végeznek. Különösen fontos lesz a tudásalapú gazdasággal, a tudománypolitikával, a környezetvédelmi politikával, az alkalmazott antropológiával, az ELSI-kutatással, az orvosi humán tudományokkal és a művészettudományokkal foglalkozók számára.
