Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Interdisciplinarity and Higher Education
Az interdiszciplinaritás céljainak és problémáinak tisztázása - amint azt ez a könyv is mutatja - nem csak a mozgalomnak az egyetemi oktatásra és kutatásra gyakorolt valószínűsíthető hatását segít feltárni, hanem az egyetem általános jövőjét is megvilágítja. Ez a könyv ezért általában az oktatókhoz és az igazgatókhoz szól, valamint azokhoz az oktatókhoz és hallgatókhoz, akiknek szakterülete a felsőoktatás tanulmányozása. Visszatérő téma, hogy minden akadémiai szakterület indokolt lehet a kutatás céljaira, feltéve, hogy ez nem vezet túlspecializálódáshoz az oktatásban. Ez a kikötés félelmetes, kihívást jelent az intellektus, az akarat és a jóhiszeműség számára.
Az interdiszciplinaritásnak azonban van egy alapvető történelmi szankciója: a diszciplináris területek nem megváltoztathatatlanok, hanem folyamatosan fejlődnek a szétválás és összeolvadás révén. (A hasadásra példa a középkori nyelvtan és retorika modern nyelvészeti és irodalomtudományokra való felosztása, vagy a 19. századi biológia mai élettudományokra való felosztása. A fúzióra az asztrofizikától a biokémián át a pszicholingvisztikáig és a szociálpszichológiáig számos terület ad példát. )
Az első négy fejezetben az interdiszciplinaritásról folyó vita általános perspektívája kerül bemutatásra, majd hat fejezet foglalkozik a konkrét problémákkal és kilátásokkal. A bevezetés áttekinti az interdiszciplinaritással szembeni megalapozott és téves ellenvetéseket, szembeállítva a geofizikához hasonló (a belső fejlődésből eredő) "természetes" kölcsönhatásokat az általános oktatási kurzusokhoz hasonló (a tantervtervezésből eredő) "mesterséges" kölcsönhatásokkal - de azt állítva, hogy az utóbbiak ugyanolyan legitimek lehetnek, mint az előbbiek, ha valódi oktatási igényekre reagálnak.
Az 1-4. fejezetek az interdiszciplinaritás történelmi és filozófiai hátterét mutatják be Platón Akadémiájától az Oktatáskutatási és Innovációs Központig. Az 5-7. fejezetek a természettudományok, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok sajátos kihívásait vizsgálják - óva intve a paradigmák nem megfelelő kölcsönzésétől. A 8. és 9. fejezet a határátlépésből eredő módszertani, intézményi és személyes problémákat tárgyalja. A 10. fejezet kritikusan elemzi az interdiszciplináris innováció három esetét az Egyesült Államokban, és összefoglaló leírást ad egy tucatnyi ország programjairól.