Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv az ökológiai helyreállítások körüli vitákat tárgyaló cikkek gyűjteményét mutatja be, hangsúlyozva a közpolitika fontosságát a tisztán tudományos vitákkal szemben. A könyv kritikával illeti a jelenlegi megközelítést, amely szerint a közterületekkel kapcsolatos döntéseket nagyrészt szakértők hozzák meg a nyilvánosság megfelelő bevonása nélkül, és az ilyen döntésekben való nagyobb demokratikus részvétel mellett érvel.
Előnyök:A könyv az ökológiai helyreállításokkal kapcsolatos vélemények átfogó skáláját nyújtja, kritikus gondolkodásra ösztönöz a tudomány és a közpolitika metszéspontjáról, és rávilágít a nyilvánosság bevonásának szükségességére a közterületekkel kapcsolatos döntésekben.
Hátrányok:A vita egyértelmű megoldása nélkül kaotikusnak tűnhet, és a tudományos állítások kritikájának hangsúlyozása nem biztos, hogy kielégíti a konkrétabb tudományos következtetéseket kereső olvasókat.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Invasive and Introduced Plants and Animals: Human Perceptions, Attitudes and Approaches to Management
Könyv tartalma:
Számos jól ismert esetet ismerünk, amikor az invazív növény- és állatfajok - gyakran akaratlanul, de néha szándékosan - széles körű ökológiai pusztítást okoztak. Az ilyen idegen inváziókra példa az olyan ártalmas gyomok, mint a japán csomós gaz, egy betonon keresztülnövő, behurcolt kerti dísznövény, a vízijácint, amely elzárta a trópusi vízfolyásokat, és számos behurcolt állat, amelyek kiszorították és kiszorították a helyi állatvilágot.
Ez a könyv az invazív és egzotikus fajok tágabb kontextusával foglalkozik, az idegen fajokat és az ökológiai inváziókat övező vélt veszélyek és környezetvédelmi aggályok szempontjából. A példátlan mértékű környezeti változások, a gyors globalizáció, a kultúrák és a sokféleség keveredése, valamint a biológiai biztonsággal és a bioterrorizmussal kapcsolatos félelmek következtében az egyes inváziók ismert hatásai katasztrofálisak. Amint azonban több fejezetből kiderül, az egyes egzotikus fajokra adott reakciók és a bizonyos helyzetekben történő beavatkozások - beleértve a behurcolt természetes ellenségek általi biológiai védekezést - indokoltsága nem egyezik meg a világszerte elkövetett etnikai tisztogatásokra és üldöztetésekre adott társadalmi reakciókkal. A demokrácia szerepe a környezetvédelmi politika eldöntésében és meghatározásában egy másik felmerülő kérdés. Egy egyre inkább multikulturális társadalomban ez hatalmas etikai és választási kérdéseket vet fel. Ugyanakkor a nagy ökológiai veszteségek helyreállítása érdekében az őshonos fajok visszatelepítésének tudománya is előtérbe került, és a természetvédelemben sokan elfogadják. A téma azonban forró viták tárgyát képezi, mivel kérdéses, hogy hol és mikor, és milyen fajokkal vagy akár fajanalógokkal elfogadható a visszatelepítés. Ismét bebizonyosodik, hogy sok döntés inkább értékeken és felfogáson, mint objektív tudományos eredményeken alapul.
Könyve a világ minden tájáról származó esettanulmányok széles skáláját tartalmazza, és kritikus kérdéseket vet fel, hogy sokkal szélesebb körű vitára ösztönözzön.
